kultúra [festészet] 2009. augusztus 10. hétfő 15:28
nincsen hozzászólás
szerző: morzsaAba-Novák Vilmos tárlat az esztergomi Kanonok soron 2009. július 30 - október 16., Esztergom, Északi Kanonoksor - Szent István tér 5-7. (a Bazilika szomszédságában)
Hatalmas tömeg fogadta Aba-Novák Vilmos képeit a július 30.-i, csütörtöki megnyitón, melyet Knapp János Pál alpolgármester, Helyei László színművész és Nagy András kurátor nyitott meg a Kanonok soron a Balassa középiskolában. Esztergom legújabb kiállítóhelyén 150 mű közel ötven olajkép és száz grafika látható. A fiatalabb és az idősebb korosztály is szép számban képviseltette magát a Barbár zseninek tartott, neves magyar festőművész esztergomi kiállításának megnyitóján. A vendégeket első ízben Bánhidy Vajk köszöntötte, aki örömét fejezte ki a nagyarányú érdeklődéssel kapcsolatban. Ezt követően a neves színművész Helyei László megemlékezése következett, Aba Novák arcpoeticáinak részleteivel varázsolta el a közönséget a jellegzetes hangú színész, aki a festő életének főbb állomásait, jelentősebb eseményeit ismertette.
Novák Vilmos (Budapest, 1894. március 15. Budapest, 1941. szeptember 29.) 1912-ben, tizennyolc éves rajztanárnövendékként vette fel az Aba előnevet. Alig megkezdett tanulmányait megszakította a háború. ”1915. május végén a tábori ezredhez bevonultam mint hadapródjelölt őrmester Galíciába... a Lemberg környéki harcokban vettem volt részt” - írja. Megsebesült, jobb karja hosszú ideig béna maradt, s rajztanári oklevelét mint szabadságos katona szerezte meg. Kitüntetésekkel szerelt le 1918-ban, majd a Műegyetemen lett kisegítő tanársegéd.
Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. 1918-ban szerzett rajztanári diplomát a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Első grafikai kiállítása 1920-ban, az Ernst Múzeumban nyílt meg.
19211922-ben, Olgyai Viktor növendéke. Gyakran megfordult a Szolnoki Művésztelepen, ahol Fényes Adolftól tanult.
1923-tól a Magyar Rézkarcolók Egyesületének tagja lett. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság is tagjai közé választotta. 19291930 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. 19301937 között képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett.
Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt.
Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erőteljes ábrázolókészség. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Mozgalmas rézkarcait főleg fiatalabb korában készítette.
Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is. Székesfehérvárott történelmi faliképet készített, Pannonhalmán az István Kápolna freskóihoz kezdett hozzá.
Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készítése, többek közt, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképei, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképei. Valamint a jászszentandrási római katolikus templom freskója, és a szegedi Hősök kapuja is ez idő tájt készült.
Belépőjegyárak: Felnőtt: 1.500.- Ft/fő Diák, nyugdíjas: 800.- Ft/fő Iskolai csoportok (15 fő felett): 500.- Ft/fő Felnőtt csoportos (15 fő felett): 1.000.- Ft/fő Családi (2 szülő, minimum 1 gyermek): 3.000.- Ft/család (gyermek 14 éves korig)
Csoportos jelentkezők esetében az utolsó csoportot zárás előtt 1 órával tudnak fogadni. Egyéni belépőjegyet zárás előtt fél órával adnak ki. A kiállításhoz kapcsolodó emléktárgyak a múzeumi boltban kaphatók.