előzetes [fesztivál] 2009. június 26. péntek 11:22
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrCokeLive Félsziget: hosszú hétvége Erdélyben 2009. július 23-26. Marosvásárhely - Erdély
Ha még nem voltál Erdélyben, de kipróbálnád, soha jobb alkalom. Ha már voltál, és bejött, itt az ideje ismét készülődni. Ha meg semmi kedved Erdélybe menni, peched van: idén ugyanis már nem láthatod lőtávon belül máshol például a Nine Inch Nailst vagy Tiestót.
A CokeLive Félsziget idéni, hetedik kiadására a Sziget Szervezőiroda egyik legfontosabb rendezvényévé nőtte ki magát (a Sziget, a Volt és a Balaton Sound mellett), a már említett előadókon kívül olyan nevekkel, mint a the Prodigy, Primal Scream, Freestylers, Deladap, Parov Stelar, Haydamaky, valamint a lemezlovasok krémjével: Blank & Jones, Booka Shade, Chase & Status, Chris Liebing, the Advent, Goldie, Dorfmeister, Layo & Bushwacka! És természetesen az arányosság elve alapján a legjobb magyarországi, román és erdélyi előadókkal.
A Marosvásárhelyen, július 23-26. között (azaz csütörtöktől vasárnapig) zajló esemény csak első hallásra van messze: repülővel kevesebb, mint egy óra az út, ráadásul olcsó is (7-14 ezer forintért lehet oda-vissza jegyet vásárolni csütörtöki indulással, keddi érkezéssel a Malév illetve a Wizzair járataira), busszal (http://www.orangeways.com )10000 forint alatti összegért lehet megjárni ezt a távolságot (egy út kb. 9 óra), autóval pedig 7-8 óra alatt lehet Erdély közepére érni. Egyébként érdemes figyelni a Félsziget honlapját kedvezményes árú járatokért, illetve a kalandosabb kedvűek a Hitch-a-ride stoppolószolgáltatást is kipróbálhatják, vagy fel is ajánlhatnak üres helyeket az autójukban.
Ami a legjobb az egészben, hogy Erdély legnagyobb rendezvénye mellett óva-óhatatlanul is megismerkedünk a környezettel. Erdélyben járni olyan is, mint külföldre utazni, és olyan is, mint hazaérni. És ez nem nagymagyarkodás, hanem annak a ténynek a közlése, hogy az erdélyi tájak akkor is ismerősek és otthonosak, ha életünkben először találkozunk velük.
Ha pedig közelebbről is szeretnénk megismerni a természeti kincseket, jöhet egy kis hegymászás, egy húzós kerékpártúra vagy egy kalandos vadvízi evezés. Csak szörfözni kell pár percet a neten, és máris összeáll a megterhelésben, útvonalban, árban személyre szabott program. De ha nincs kedvünk a társasághoz, bármikor bevethetjük magunkat egy hűs erdőbe barangolni, jó eséllyel rábukkanunk egy őzre vagy egy őzlábgombára.
Persze nem mindenki jár túrabakancsban és khaki hátizsákkal turistáskodni, szóval elég lehet egyszerűen tudomásul venni a táj szépségét, vagy tudomást sem kell venni róla. Mert itt annak is jut látnivaló, akit inkább az épített örökség vagy a kultúrák keveredése izgat. Ha előítéleteinket levetkőzve vetjük bele magunkat mondjuk Kolozsvár nagyvárosi forgatagába, hamar rájövünk: azért az mégsem rossz dolog, hogy a magyarok, románok és szászok közösen éltek/élnek itt: mindegyikük hozzátett valami egyedit a városképhez, és a mai Kolozsvár már egyszerre köszön Jó napottal, Buna ziuával és Guten taggal vendégeinek, miközben olyan kulturális és éjszakai élettel büszkélkedhet, amelyet a magyar kötődésű városok közül valószínűleg csak Budapest tud überelni.
Természetesen a Félszigetnek évről-évre helyt adó Marosvásárhelyt külön bekezdés illeti meg. A város a térség legfontosabb kulturális központja emberemlékezet óta, irodalmi és színházi élete kiemelkedő (ráadásul az erdélyi magyarság politikai központjának is tekinthető), de ahogy az egyetemi városokkal lenni szokott, nyáron itt is alábbhagy a pezsgés. Az épületek viszont maradnak, és van mit nézni rajtuk: Marosvásárhely a szecesszió erdélyi fővárosa (a város központjában pompázó épületekről tucatnyi könyv született), ugyanakkor a barokk kor nyomai is jelen vannak. Utóbbit azért is érdemes kiemelni, mert idén, a Toldalagi-palota felavatásának 250 éves évfordulóján Barokk évet hirdettek (http://www.vasarhely.ro/ ) a városban.
És most térjünk vissza kicsit a Félszigetre. A nagyságrendjében a soproni Volthoz mérhető (2007-ben 70 ezer látogatója volt) Maros-parti rendezvény Romániában egyedülálló módon találta meg a koncertek és a másfajta szórakozás közti egyensúlyt (csak a példakép-értékű Szigettől kellett átvenni ehhez néhány ötletet), és egy olyan kínálattal várja évről évre a fiatalokat, amelynek köszönhetően nem sokan vannak Erdélyben, akik csak egyszer vettek volna részt rajta. Jó kis csapda.
A négynapos bérlet ára elővételben 50, a helyszínen 60 euró körül mozog, a napijegyekért pedig 20-25 eurót kell fizetni. Bónuszként a bérletesek bérmentve használhatják a fesztivál tőszomszédságában lévő strandot is.
Természetesen a rendezvény saját sátortáborral is rendelkezik, ahová sátoronként 5 euróért lehet beköltözni négy éjszakára. Akinek viszont elege van a sátorozásból, a gazdasági válságnak köszönhetően olcsón kap szobát a marosvásárhelyi hotelekben ráadásul a többségük extra kedvezményt kínál a fesztivál vendégeinek.
Négy nap, több mint húsz külföldi fellépő négy zenei helyszínen, gazdag sport- és szabadidős program, humor, rövidfilmek, bungee, katapult, strand: teljes szabadság, félsziget.