szerző: PjotrMy City Pozsony 2009. június 4-6. A38 - Budapest
Az Én városom/My City egy rendhagyó multikulturális fesztiválsorozat, amelynek fő célja, hogy Európa egy-egy városának kultúráját, jellegzetes helyszíneit és személyiségeit mutassa be sajátos szemszögből. Az A38 Hajó és a Wilsonic fesztivál összefogásának köszönhetően idén Pozsony Budapesten, Budapest pedig Pozsonyban vendégeskedik. Mindkét helyszínen a könnyűzene a legfontosabb művészeti ág, olyan haladó irányzatokat képviselő zenekarok szerepelnek, akik a lehető legjobban tükrözik a városukban zajló szubkulturális tendenciákat.
A zene mellett jelentős szerepet játszanak az egyéb művészeti ágak, elsősorban az építészet, a városképi jelentőségű alkotások. amelyek segítségével még közelebb kerülhetünk a vendégváros életstílusához, kortárs kultúrájához és filozófiájához. Fontos emellett a fesztivál kulturális ismeretterjesztő szerepe: egyfajta kedvcsináló a bemutatkozó városhoz, mindenekelőtt az újat, a kalandot, az izgalmasat kereső ifjabb nemzedék számára. A My City fesztiválsorozat keretein belül eddig öt város mutatkozott be Budapesten (Prága, Varsó, Moszkva, Belgrád és Amszterdam), Pozsony a következő vendég. A szlovák főváros először ad otthont a rendhagyó fesztiválnak, több budapesti és pozsonyi intézmény és szervezet példás összefogásának köszönhetően. 2009. június 4., csütörtök 19.30., A38 Étterem
Beszélgetés Michal Hvoreckývel Beszélgetőtárs: Kőrösi Zoltán A belépés díjtalan.
A My City / Az én városom: Pozsony fővédnöke, az 1976-ban született Michal Hvorecký, a kortárs szlovák irodalom egyik legjelentősebb alakja. Eddig négy regénye, két drámája és egy esszékötete jelent meg. Köteteit több európai nyelvre lefordították, színdarabjait német és osztrák színházak is bemutatták. 2004-ben az University of Iowa írói kollégiumát vezette. Irodalmi tevékenysége mellett egyik alapítója és fáradhatatlan szervezője a pozsonyi Wilsonic elektronikus zenei fesztiválnak.
A beszélgetést követő fogadáson szlovák nemzeti ételek kóstolójára kerül sor, illetve az egyik legsikeresebb szlovák-magyar kulturális együttműködés, a pozsonyi Azyl és a budapesti Busho rövidfilmfesztiválok díjnyertes filmjeiből láthatnak válogatást.
2009. június 4., csütörtök 21h A38 Tetőterasz,
Toni Granko (SK), Bene (SK) feat. Dermot/Busa/Sena A belépés díjtalan.
Toni Granko alias Yori Titturittu - a szlovák zenei élet különös remetéje. Egy Pozsony melletti erdészházban berendezett stúdiójában barkácsolja átszellemült, minimalista muzsikáit. A finom ambient-alapokra épülő, leginkább Jay-Jay Johanssonra vagy Erlend Oyéra emlékeztető dalok alig-alig hozzáférhetőek, jóformán csak Toni Granko - nem túl gyakori - koncertjein hangzanak el.
Bene, a Modré Hory hip-hop csapat oszlopos tagja, szólóban pedig Pe»o Tázok néven nyomja a dumát. Ezen kívül az új pozsonyi kabarészenzáció, az Ez egy egészen más beat előadássorozat egyik szülőatyja és főszereplője. A My City fesztivál alkalmából az Irie Maffia néhány tagjával lép színpadra, és egy közös meglepetés-szám is elhangzik.
2009. június 5., péntek 20.00. A38 Koncertterem,
Noisecut (SK), DJ Bootsie Quartet (H), Longital (SK), Colorstar (H), Foolk (SK), Junior (SK) A belépés díjtalan.
A 2003-ban alakult pozsonyi Noisecut 2008-ban kétségkívül elért a csúcsra. A finom, szintetizátor-alapú elektropopot játszó zenekar legutóbbi lemeze hatalmas közönségsikert aratott. A legkülönbözőbb díjak és elismerések azt bizonyítják, hogy a Noisecut jelenleg túlzás nélkül a legnépszerűbb elektronikus zenekar Szlovákiában. Ebben nagy szerepe van az elegáns, letisztult muzsikának éppúgy, mint a bájos frontleánynak, Bet-Maj Sepiatnak. Az együttes intenzíven koncertezik, többek között a Nine Inch Nails és az I Am X előzenekaraként is.
DJ Bootsie 2004-ben jelentette meg első önálló lemezét, amelynek köszönhetően sokan az ország egyik leggyorsabb kezű, legígéretesebb lemezlovasaként aposztrofálták. Az utóbbi években leginkább a ®agar zenekar oszlopos tagjaként ismert DJ túlnyomórészt instrumentális új albumán a tőle megszokott magas színvonalat hozza. A manapság közhelyszinten emlegetett „műfajok fúziója” az ő estében nem túlzás. Az új korongon folk, elektronika, jazz és hip-hop valóban egyedülálló elegyét hallhatjuk Bootsie receptje szerint.
A zenekar tagjai Vázsonyi János: szaxofon Lázár Tibor: dob Kovács Gergely: billentyű, gitár DJ Bootsie: samples, efx, scratch
A pozsonyi Longital a szlovák zenei élet egyik legüdébb és legkellemesebb jelensége. Az egykori Dlhé Diely két tagja, Shina és Dano Salontay nemcsak az életben, a színpadon is párt alkot - azzal a különbséggel, hogy a színpadon kiegészülnek egy harmadik tagként kezelt, alma-logós készülékkel. Finom elektronika, lazán és innovatívan kezelt szemplerek, virtuóz gitárjáték és Shina érzéki, fátyolos hangja: ez a Longital, amely eredeti módon ötvözi a trip-hop sötét pillanatait a kísérleti elektronikával és némi viszafogott folkkal. A duó az évek során kiadott három lemezt, keresztül-kasul turnézta Európát és egy jól sikerült Ableton-remixével még a Coldcut figyelmét is felkeltette.
A magyarországi pszichedelikus-elektronikus színtér egyik legnépszerűbb együttese, a ColorStar 1996-ban alakult, a Vidámpark zenekar szinte teljes tagságából. A kilencvenes évek közepén, amikor az élőzenés parti virágkorát élte itthon, és a ColorStar is hamarosan a Másfélhez vagy a Korai Örömhöz hasonló népszerűségre tett szert. Azóta is töretlenül haladnak előre: táncos, kissé „space-rockos”, repetitív, effektekkel dúsított kompozíciókból álló programjukban a vizualitásra is nagy hangsúlyt helyeznek.
A zenekar tagjai Szalay Péter: gitár Keleti András: gitár, ének Somogyi Ferenc: basszusgitár Szinovszky Márton: billentyűsök Farkas Zoltán: dob
A szlovák underground elektronika egyik leginnovatívabb alakja, Foolk elképesztően sokoldalú művész. Folyamatos kísérletezés jellemzi, teljesen absztrakt hiphop-alapoktól a minimálig és az indusztriálig mindenfajta stílusba belekóstol. Gazdag sampling-technikával állít elő hangulatos zenei környezeteket. A hagyományos elektronikus segédeszközök mellett nagy rajongója a Monome nevű szerkezetnek: ez a szabadon programozható, de hihetetlenül egyszerű eszköz nagy szabadságot ad neki élő fellépésein.
2009. június 6., szombat 20.00., A38 Koncertterem,
Lavagance (SK), Turbo (H), PPE (SK), Isten Háta Mögött (H), Isobutane (SK), Tibor Holoda (SK)
A belépés díjtalan.
A Lavagance - amelyet a tavalyi Hangfoglalásról ismerhet a magyar közönség - rakétatempóban tört a szlovák indie-slágerlisták élére. A klasszikus indie-rock hangzást koszos, punkos gitárokkal és zúzós elektronikával ötvöző öttagú zenekar 2007-es első lemeze, az Orthodox Experience a létező összes szlovák zenei díjat besöpörte. Bár a Lavagance zenéje jellegzetesen „angolszász” (felfedezhetünk benne egy csipetnyi Depeche Mode-ot, Kasabiant, Interpolt vagy Franz Ferdinandot), a kitűnő, dallamos számok, a kristálytiszta vokálok, a karakteres gitárhangzás egyedivé varázsolja a zenekart.
A zenekar tagjai Marek Rakovicky: ének, gitár, programozás, billentyűsök Vincent Susol: basszusgitár Viliam Bujnovsky: billentyűsök Marek Gregor: dob Mario Smashing: gitár
A Turbo 2005-ben alakult a tagok rock and roll iránti rajongásának eredményeképp. Az alapítók ismerhetőek korábbi formációikból (FreshFabrik, Warpigs, The Carbonfools, Rémember). A zenekar leginkább az art rock stíluskategóriába sorolható be, grunge, progresszív és garage jegyekkel. Nagyívű témák, retrós Hammond-hangzás, grandiózus riffek és egy kitűnő énekes: ez a Turbo muzsikája. Az ígéretes kvintett első nagylemeze nemrégiben jelent meg.
A zenekar tagjai Tanka Balázs: ének Vigh Dávid: gitár Ruthner „Jero” Gábor: basszusgitár Dure: billentyűsök Bardóczi Gábor: dob
PPE, avagy Puding Pani Elvisovej, avagy Elvis Néni Pudingja. A mókás nevű zenekar muzsikája valóban a karácsonyi pudingra emlékeztet: az öt tag mindent belepakol, ami az elmúlt húsz-harminc évben a könnyűzenében történt. Így eshet meg, hogy csattogós funkyt punkosra hangolt hiphop követ, azt pedig újhullámos elektróba oltott retrodiszkó, mindehhez rengeteg hangminta, vicces szövegek és lehengerlő színpadi akció. Egyetlen kifejezésben összefoglalva: íme, az „Eastie Boys”, Kelet-Európa elektronikus aszfaltbetyárjai.
A zenekar tagjai Marcel: gitár Miloą: dob Pino: billentyűsök Slivv: programozás Viliam: basszusgitár
Lehetetlenre vállalkoznánk, ha meg akarnánk határozni az Isten Háta Mögött stílusát. Látszólag metálzenekarról van szó, de a számok és lemezek sokoldalúsága, a szövegek változatossága, az állandó műfaji kirándulások és kikacsintások teljesen behatárolhatatlanná teszik a zenekart. A négytagú együttes két, a kritikusok által az egekbe dicsért lemezzel (köztük a Kényelmetlen című dupla albummal) immár örökre beírta magát a magyar rock-metál történetébe. Helyenként matekos, helyenként stoneres, helyenként funkys, helyenként kifejezetten popos muzsika ez, egészséges öniróniával, nagyon okosan és nagyon elegánsan előadva.
A zenekar tagjai Pálinkás Tamás: gitár, ének Bokros Csaba: gitár Egyedi Péter: basszusgitár Hortobágyi László: dob
Martin Krajcir, azaz Isobutane az analóg kütyük nagy szerelmese. Az egykori számítógépesjáték-gurut néhány éve bűvölték el a kortárs elektronikus zenék, és azóta kifejlett, ám igencsak régi vágású gépparkkal állítja elő viharos élő szettjeit, melyekben magától értetődő természetességgel keverednek a house, a tribal, a trance a d´n´b és a breakbeat elemei. Saját kompozíciói jórészt finom minimál darabok, de az élő fellépések súlyos ütemei vad táncra ösztönzik a közönséget. Isobutane nem csak elektronikában utazik: az utóbbi időben az Ills nevű posztrock zenekarban nyűvi a húrokat, de nemzetközi elismertségét jellemzi, hogy első lemeze a jó nevű londoni Sample Oak címkénél jelent meg.
Tibor Holoda a szlovák parti-színtér nagy öregje, aki talán elsőként játszott technót és house-t a pozsonyi táncparketteken. Elsőrangú technikája és zenei tájékozottsága a legjobb DJ-k közé emelik. A lemezlovászkodáson kívül fáradhatatlan szervező, nevéhez fűződnek a szlovák klubkultúra legfontosabb vállalkozásai: a legendássá vált U Club, a pozsonyi vár alatti kazamatákban kialakított partihelyszín egyik alapítója. Az ő nevéhez fűződik az első független rádió, a Radio Ragtime létrehozása, és nem utolsósorban neki köszönhető a rangos Wilsonic fesztivál is - ez utóbbinak egyébként a My City: Pozsony fesztivál fővédnöke, Michal Hvorecký a társalapítója.