kultúra [előadás]  2009. május 21. csütörtök   11:10

nincsen hozzászólás

  A Romantika Évei sorozatra készülve örömmel invitálja a Zeneszalon Budapest egyik kevéssé ismert, ragyogó adottságokkal rendelkező báltermébe: a Józsefvárosi palotanegyed egyik legszebb épületében, a Pollack Mihály tér sarkán sokáig felállványozottan álló, ma pompásan felújított hajdani Festetics palotában rendezik meg újabb Zeneszalon estjüket a Szlovák Intézet szíves együttműködésével. A Festetics palotabeli első koncertünkön a világhírű szlovák vonósnégyes, a Moyzes Quartet mutatkozik be május 25-én egy koraesti hangverseny keretében.
  
  Moyzes Quartet
  
  Az idén harminc éves Moyzes Quartet Szlovákia legnagyobb jelentőségű vonósnégyese. A kiváló XX. századi szlovák zeneszerzőről, Alexander Moyzesről elnevezett, 1975-ben alapított zenekar 1986-ban vált a Szlovák Filharmonikusok hivatalos vonosnégyesévé. Tagjaik a Pozsonyi Zeneakadémián végeztek, majd a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán képezték magukat tovább. Az évek során az Egyesült Államoktól Németországig sokfelé vendégszerepeltek, mindenütt elsöprő sikerrel.
  A koncertezés mellett aktívan készítenek lemezt, eddig több mint húsz felvételük jelent meg. Repertoárjukon klasszikus darabok éppúgy megtalálhatók, mint avantgárd szerzemények, vagy Astor Piazzolla tangói. Fontos feladatuknak tekintik a szlovák szerzők műveinek megismertetését.
  Magyarországon Szemző Tibor koncertjein tűntek fel már több ízben, ahol saját repertoárjuk mellett olyan kortárs művekben is közreműködtek, melyek távol állnak a klasszikus kvartett-irodalom stílusvilágától. Szlovák zeneszerzők műveinek tolmácsolóiként pedig egyedülálló színt jelentenek a nemzetközi kamarazenei együttesek mezőnyében.
  
  A Festetics Palotáról
  
  A Nemzeti Múzeumot övező utcákat hajdan mágnás negyednek hívták. Ez az utalás a mai Olasz Kulturális Intézet épületében működő Nemzetgyűlés vonzáskörzetében épült több tucatnyi palotára vonatkozott. A ma zömmel a Magyar Rádió által bekebelezett Pollack Mihály téri palotasorral azonosított palotanegyed lényegesen gazdagabb, a Józsefvárosról alkotott képzeteknek szögesen ellentmondó képet mutat mára, mint amennyit a negyedre tekintve sejteni lehetne. Aki emelt fővel jár az utcán, láthatja, hogy milyen pompával kialakított erkélyek, manzard-tetők és ornamentikák szegélyezik a Múzeumtól a Horánszky utca mélyéig terjedű városnegyed utcáit. Mára a régiek mellett (Márvány terem, Kossuth Klub, Olasz Intézet, Fővárosi Szabó Ervin könyvtár és Zeneműtár) több palota korabeli pompájában került felújításra, közülük megtekinthető a Károlyi-Csekonics Rezidencia, (ahol épp a Lady D kiállítás zajlik), vagy a Lőrinc Pap téren megújult Palazzo Zichy, mely kívülről egy egyszerű bérháznak tűnik, de belül luxusszállodaként üzemel. Mind közül kiemelkedik mind elhelyezkedésében, mind pedig kivitelének szépségében az Ybl Miklós tervezte Festetics Palota, melyben jelenleg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik. Termeiket exkluzív igényű rendezvényekre bérbe adják, ezzel is segítve az egyetem működését.
  
  A Palota
  
  A Festetics Palotát Gróf Festetics György miniszteri kijelölése után építtette 1862-65 között. Festetics a kor neves magyar építészét, Ybl Miklóst kérte fel arra, hogy palotát emeljen neki Pesten. A gyönyörű neoreneszánsz építmény Festetics ama gondolatának a megtestesülése, mely szerint: egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája a nélkül, hogy Pesten is ne legyen. Ybl Miklósnak sikerült a funkciók szerinti artikulált, jól működő belső rendszert alkotnia. A főnemesi rang és a szokások követelte életformához tökéletesen alkalmazkodik a palota térbeosztása. A három alapvető funkció reprezentáció, magánélet, kiszolgálás jól elkülönül egymástól. A földszinten a kapualjtól balra eső részt és a mellék kapualjig terjedő utcai szárnyat a férfi lakosztály foglalta el. Legelegánsabb tere a festett textilbetétes famennyezetes, egykor faburkolatos dolgozószoba volt. E helyiséget kis csigalépcső kötötte össze a felette lévő női lakosztály kis márványkandallós, rokokó faburkolatos női szalonjával. A Bródy utcai szárnyban a hercegné magánszobái húzódtak, köztük a háló, gyerekszoba valamint a kápolna. Az emelet reprezentációt szolgáló terei a lépcsőházból nyíló műmárvány burkolatos tér, amelynek természetes megvilágítását ma is az Ybl által sokszor alkalmazott felülvilágító biztosítja. Az erkélyre nyílik a rokokó faburkolatos nagyszalon, ajtajai felett a grisaille képek különböző zeneszerszámokat ábrázolnak. A mellette lévő stukkós párkányú terem volt az ebédlő. A tükörterem intarziás padlójával egyetlen megmaradt kristálycsillárjával, nagy falikarjaival, tükreivel tanúja a hajdani pompának.
  
  Műsor:
  Ilja Zeljenka: Musica slovaca
  Ján Levoslav Bella: g-moll kvartett
  Antonín Dvorák: F-dúr Amerikai vagy néger kvartett, op. 96
  
  Tagok:
  Stanislav Mucha - 1. hegedű
  Fratinsek Török - 2. hegedű
  Alexander Lakatos - brácsa
  Ján Slávik - gordonka
  
  Jegyek 1800 Ft-os áron kaphatók a Ticketpro országos hálózatában.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: