beszámoló [koncert]  2009. április 29. szerda   15:31

nincsen hozzászólás

  Március végére a városliget mellé egy pokoli előadást hirdettek meg, a címszereplők az Aesthetic Perfection és a Combichrist voltak. Olajfolt, füst, agresszió, mindez feltöltve némi elektromossággal. Mi másra vágyhatna az ember egy csütörtök estén?
  Legfeljebb egy könyökvédőre, de arra is csak akkor, ha ott volt a Dürerben.
  Könyökvédő végül nem, de szinte minden más, hasonlóan koncertre nem illő dolog felbukkant az este folyamán. Kezdve azzal, hogy a lányok többsége olyan volt, minta háztartási boltból öltözött volna. De hát végül is pont ez az, ami megadja a romantikáját az efféle koncerteknek.
  
  Az előzenekar a Daniel Graves nevéhez fűződő Aesthetic Perfection volt, ami színpadon egy kétszemélyes emotronic projektet jelent. Erre a posztra tökéletesen megfelelt a produkciója, na nem azért, mintha annyira jó lett volna, mert nem. A zenéről nem sok bíztatót lehet mondani, erőtlen és monoton szintizaj, széttorzított énekkel, uzsonna-industrial. Még csak el sem gondolkoztam azon, hogy meg kellene ijednem vagy esetleg belerúgnom minimum egy kukába, mert se félelmetes nem volt, se elég hatékony a feszültség levezetéséhez. Ennek ellenére elugrabugrált Daniel és volt is lelkes közönsége ehhez, szépen megtornáztatta a pvc burkolatú lánykákat meg a már maguktól is kellően dühös fiúkat, szóval tette a dolgát.
  
  Mindenesetre a lényeg csak ezután jött. Legutóbbi koncertjük óta kicsit megváltozott a felállás, ezúttal két dobossal érkezett a Combichrist. És igen, ebben már volt düh meg lendület. És pont erről szól ez az egész, nem túl okos vagy változatos zene, viszont annyi energia van benne pláne így két dobossal hogy az ember haja égnek áll, már Andy LaPlegua puszta látványától. Fegyőr módjára őrjáratozott föl-le a színpadon, fegyelem ennek ellenére nem volt, sőt a nagy vidámság közepette még egy kisebb telefonos közjáték is becsúszott a programba. A dobosok az industrial tökéletes emberi megtestesítői voltak, ahogy, mint két robot püfölték a bőrt. Miután befejezték a műsort, a színpaddal is „végeztek”.
  Ez a műfaj erről szól, így kell ezt csinálni.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: