beszámoló [koncert]  2009. május 4. hétfő   17:36

nincsen hozzászólás

  Ebben az évben is megkaptuk a szokásos turnéindító koncertet az Ektomorf-tól, ugyancsak bejáratott módon az A38 hajón. Hozzá kell tenni, hogy volt még egy másik magyar állomása is a turnénak, de most kifejezetten a budapesti fellépésről lesz szó. Tavaly és tavalyelőtt egyaránt emlékezetes, falbontóan erős koncertet adott a csapat a nagyjából teltháznyi, igen lelkes közönségnek, és attól függetlenül, hogy megjelent az új lemezük, ennél ezúttal sem vártunk igazából többet. Azonban meglepően sikeredett ez a mai A38-as fellépésük, legalábbis én furcsa érzésekkel távoztam hazafelé...
  Először is, amikor megérkeztem (az Agressive Fear kezdése idejében), elképesztően kevesen voltak a teremben! Néhány arc lézengett a pultoknál, a színpad előtt meg tényleg csak 3-4 fő állt. A csapat próbálta kicsit gerjeszteni a hangulatot, előrehívni az érdeklődőket, de hát ez eleve veszett fejsze nyele volt. Amúgy nem játszott rossz zenét az Agressive Fear, ügyesen összelopkodták a Machine Head jobb témáit... Erre ráépítve még egész jó koncerthangulatot is tudtak volna csinálni, ha a nézőtéren is megvan a kellő létszám és lelkesedés. Talán majd máskor.
  
  Hasonló helyzetben volt a Debauchery is, bár ők egy kicsivel jobban mozgásba tudták lendíteni a jelenlévőket. Elég statikus volt a kiállásuk, de azért megtették, ami tőlük tellett. Az őrlős death metal mellett némi könnyedebb, rockosabb témákat is beleszőttek a zenébe, emellett újabb és régebbi keletű nótákat is játszottak. Érdemes volt megismerkedni velük, de engem azért annyira nem hatott meg a produkciójuk.
  A Replika neve nem volt különösebben feltüntetve az előzetes infókban, így kicsit meg is lepett, hogy ők készülődtek a deszkákon. De kiderült, hogy nagyjából tényleg az utolsó pillanatban került leszervezésre az ő szereplésük, kifejezetten Zotya kérte őket, hogy lépjen fel a Replika is az A38 hajón. Csatóék jelenleg nem koncerteznek, de ezt a bulit mégis elvállalták. Jól tették, mert az ő életművüket már jobban ismerték a jelenlévők, így a Replika már jobban megteremtette a hangulatot a közönség körében. Sokan kívülről fújták a dalszövegeket, és végre a mozgás is beindult.
  A csapat nagy lendülettel robbant a színpadra, szinte izzottak alattuk a deszkák. Jómagam különösebben nem ismertem a Replika munkásságát, de a hangulat nagyon magával ragadott. Később viszont kissé leült a produkció, talán Csató Peti gitárproblémái játszottak ebben szerepet, vagy pedig egy kicsit elfogyott a szusz...
  
  Az Ektomorf-ra se gyűlt össze nagyobb tömeg. Ha félházat mondok, szerintem még azzal is jóhiszeműen túlbecsültem a létszámot... Mindenesetre ez engem személy szerint nem is zavart különösebben, hiszen tavaly és tavalyelőtt is elsöprő hangulat uralkodott a srácok koncertjén, és ezt vártam ma is. Meglepetésemre ez a mostani koncert mégsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
  A srácok lelkesek voltak, alaposan bemozogták a színpadot, és a basszus és dobos posztra toborzott tagok is jól helytálltak. De valahogy mégsem robbant a hangulatbomba, ez talán a nézőtéren volt megfigyelhető. Nem folyt egész végig totális őrjöngés a küzdőtéren, de azért láthatólag élvezték a koncertet a jelenlévők. De mégsem éreztem azt a hangulatot, mint mondjuk a tavalyi koncerten ugyanitt az A38-on.
  
  Az elhangzott dalok tekintetében sok szempontból az új What Doesn´t Kill Me... lemez anyagára támaszkodott az előadás, a Rat War, Nothing Left, What Doesn´t Kill Me..., It´s Up To You hangzott el. A továbbiakat illetően pedig természetesen a Nuclear Blast kiadványai kerültek sorra, vagyis az Outcast, Instinct, Destroy nótái. És persze a magyar nyelvű Nem Engedem, ezt nem lehetett kihagyni. A koncert talán egy órán keresztül tartott, ami az ő mértékükkel mérve megszokottnak mondható, bár azért néhány számot így is hiányoltam.
  Összességében valahogy nem ütött nagyot számomra ez a buli, kíváncsi vagyok a közönség többi tagja erről hogyan vélekedik. Zotya elégedettnek mutatkozott, dicsérte a közönséget, és úgy látszott, ők is jól érzik magukat a deszkákon. Viszont a gyér létszám egyrészről minden bizonnyal betudható a magas jegyárnak és a csütörtöki napnak, másrészről talán az is benne lehet, hogy az Ektomorf szavatossága kezd lejárni... Kiadtak három remek, ám mégis egysíkú lemezt a Nuclear Blast-nél, most megérkezett az újabb az AFM gondozásában, ami szintén nem hoz sok újdonságot az eddigiekhez képest. Azért biztosan sokan várják még az Ektomorf-ot a világ számos országában, és az egyértelmű Soulfly utánérzés ellenére is van még potenciál a csapatban, de lehetséges, hogy előbb-utóbb ki fog durranni az Ektomorf-lufi... A budapesti gyér érdeklődés, és a „no comment” kategóriába tartozó szegedi koncertlemondás számomra kissé ezt vetíti előre.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: