szerző: PjotrÉn, a férfi - „Songs for Drella” – Andy Warhol és a Silver Factory, 1963-68 2009. április 3., péntek, 18:00., Művészetek Palotája Ludwig Múzeum - Budapest (IX. Komor Marcell u. 1.)
Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amiben sok művészi alkotás van. (ANDY WARHOL: Andy Warhol filozófiája /A-tól B-ig és vissza/. Ford. Halász Péter)
I, a Man. Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967 Rendező: Paul Morrissey Andy Warhol, producer, operatőr, vágó: Andy Warhol
Andy Warhol (1928-1987) mintegy az amerikai tömegtársadalom Raffaellójaként a törmelékesség (klasztikus) művésze, aki fogyasztási tárgyainknak, mindennapi eseményeinknek, a trivialitásoknak a felhasználója. Warhol olyan új jelenséget teremtett, amelyet a tömegsznobizmus kifejezéssel írhatunk le talán a legszemléletesebben: a személytelenséggel, a neutralitással és az objektivitással való foglalatosságéval. E három általa felfedezett nézőpont már korai, alkalmazott művészeti tevékenységében is megjelent (gondoljunk csak cipőbolti ablak-dizájnjaira). Szitanyomatok készítésével kezdte (vászonra nyomtatott), hamarosan azonban figyelme a filmkészítés felé fordult. Az addig statikus kép kinetikussá vált a forgó, 16 mm-es Bolex kamera mozgása által , s ami végül (a párbeszédek és a zene révén) a művészet ikonografikus orgiájához vezetett. Andy Warhol filmjei a világról alkotott azon elképzelésnek a konceptuális gyümölcsei, amely már kiegyezett a klónozással és a standardizációval. Filmjei nem geometrikusan minimalisták, nem strukturalisták: néma képei (időnként azoknak a repetíció során lassan változó sorozatai) az időt adják hozzá a kép teréhez, ám ez a tér alapvetően a fogyasztási tárgyat a törmelékesség értékére emelő művész antropológiájával van kitöltve.
Warhol Factoryja, a kreativitás-gyár, amely képes volt a produkciók folytonossága értelmében megvalósítani mindazokat a nélkülözhetetlen feladatokat, amelyek a fennmaradáshoz kellettek, önmagában nem állt másból, mint egy színésznőből, egy rendezőből és egy vágóból. Mintha csak azzal a szándékkal lett volna létrehozva, hogy édes anonimitásba burkoljon mindenkit, aki a Factoryval együttműködött, akik a feltűnésre és az eltűnésre, az élet szükségszerűségére vágytak. Ez közös vonás mindazokban, akik a Factoryhoz tartoztak Warhol pedig nem vádolható azzal, hogy bárkit is a háttérbe akart szorítani. A Factory terület volt, nem földrajzi territórium, hanem a kulturális csere virtuális területe. Ebben a kulturális cserében a nagyszerűséget reprezentáló pillanatok által megjelölve a jelen- és a távollét egyaránt létezett. Warholnak nem okozott nehézséget más jelentős művészekkel kapcsolatba kerülni (és ez a régmúlt korok művészeivel való kapcsolatára is vonatkozik), a Factory legfontosabb alakjai pedig egyforma büszkeséggel-önérzettel alá-fölérendeltségi problémák nélkül dolgozhattak ebben a sajátos kulturális cserében: és ez a valódi márkavédjegy, az igazi Andy Warhol. Egyre népszerűbb lettem, és egyre több barát vett körül. Szakmailag jól mentek a dolgok. Saját stúdióm volt, és néhányan már dolgoztak nekem, és valahogy úgy rendeződött el, hogy ott is laktak a stúdiómban. Abban az időben minden laza volt. Rugalmas. A stúdió tele volt emberekkel éjjel és nappal. Barátok barátai. Mindig Maria Callas ment a lemezjátszón, és sok tükör volt, meg alumíniumfólia. [] Az ellenkultúra, a szubkultúra, a pop, a szupersztárság, a drogok, a fények, a diszkó, akármi, amiről azt gondoltuk, hogy »a fiatalsággal jár« valószínűleg akkor kezdődött. Mindig volt valahol egy parti (Andy Warhol) Warhol magát különböző technikai eljárások felhasználásával fejezte ki: a cipőbolti ablaktól a szitanyomáson, a festészeten, a szobrászaton amikor átjutott a Brillo-kocka fázison, az akril színekkel megfestett Utolsó vacsoráén, Mao, Elvis, Jackie Kennedy, Marilyn Monroe portréin stb., hogy a kétszáz órásra tervezett Pork című performanszszínházi műről vagy önéletírásáról ne is beszéljünk , a fekete-fehér képeken át, amelyek TV-k képernyőjén ismétlődtek, a moziig, ahol a képek megmozdultak. Ez a működés a pop-art értékeinek a tisztelete: a mindennapok banalitásaié, amelyek azelőtt még nem voltak filmen megmutatva, csupán halványan felvázolva. A mozgás Warhol filmjeiben az élet prózaiságához tartozik, amelyben nincsenek költői testhelyzetek. A cselekmény nem-lineáris úton halad: a felvételekből ki- és később azokba megint minden valódi drámai erő nélkül visszacsúszva, vagy éppen a hagyományos mozi ideiglenes térszekvenciáiban fejlődik ki. Mintha csak minden kép az élet egy szelete, minden karakter, minden hős a megalopolisz-New York urbánus terében vándorló, a kémiai boldogság és a kétségbeesés között hányódó sajátos szexuális és élő objet trouvé lenne.
Paul Morrissey szerint Warhol megnyitotta a kapukat. Élete legnagyobb szabású szociális-antropológiai-művészeti vállalkozásában, a Factoryban a háta mögött Drellának (összetétel a Cinderella, vagyis Hamupipőke és a Drakula szavakból) nevezték, ezzel mintegy a kedvességbe oltott érzelmi távolságtartást, autisztikus passzivitást, mások szellemi kihasználását rótták fel neki (ma már tudjuk, hogy a Factory történetét sok emberi tragédia is kísérte), miközben ugyanezzel a csoporttal együttműködve egy olyan szemléleti fordulatot idéztek elő a filmtörténetben, mint amilyen a Lumičre-testvérek fellépése volt az 1890-es évek közepén: a 20. század második fele egyik legnagyobb hatású és egyben egyik leghíresebb (és persze leggazdagabb) művészének valamint a Factory alkotóinak a tevékenysége nem csupán a filmidőt szabadította fel és tágította azt a lehető legszélesebbre a képi térkitöltés és térrendezés számára, hanem (a színészvezetés helyetti improvizációval, a fragmentált dramaturgiával, a kulturális idézetekkel, a minimalizmussal, a filmmédiumra magára közvetlenül vonatkozó metaeszközökkel Warhol pl. gyakran vetített a régi némafilmes, lassabb, 16 kép/másodperces sebességgel stb. ) ismételten végiggondolandóvá tette a filmet mint médiumot, miközben új alapokra is helyezte azt: A legjobb atmoszféra, amire gondolni tudok, az a film, mert fizikailag háromdimenziós és érzelmileg kétdimenziós. (Andy Warhol)
A Láthatatlan Filmek Klubjában olyan filmeket vetítenek az érdeklődők számára, amelyek Magyarországon kevéssé ismert vagy elfeledett remekművek, mai és régebbi underground klasszikusok, avantgárd, absztrakt filmek, bizarr B-movie-k, mágikus-misztikus és pszichedelikus mozgóképes csodák, a filmnyelvet megújítani akaró metafilmek, kultikus filmszörnyetegek, vagy éppen olyan művek, amelyek önmagukon is túlmutatva testesítenek meg valamilyen víziót. Olyan filmeket mutatnak be a közönségnek, amelyek többsége vagy kimaradt a hazai filmforgalmazásból, vagy rekonstrukciójuk csupán a legutóbbi időkben történt meg.
Sorozat további filmjei:
V. 2009. április 17., péntek, 18h A meztelen étterem The Nude Restaurant. Színes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967 Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: ANDY WARHOL Szereplők: Viva, Taylor Mead, Louis Waldon, Bridgit Polk, Ingrid Superstar, Julian Davis, Alan Midgette Empire Fekete-fehér amerikai némafilm, 60 perc, 1964 Rendező: ANDY WARHOL
VI. 2009. május 8., péntek, 18h Magányos kovbojok Lonesome Cowboys. Színes amerikai film, angol nyelven, 105 perc, 1968 Rendező-operatőr, vágó, forgatókönyv: Paul Morrissey, producer: Andy Warhol Szereplők: Viva, Taylor Mead, Louis Waldron, Eric Emerson, Joe Dallesandro, Julian Burroughs, Alan Midgette, Yom Hompertz, Frances Francine
VII. 2009. május 22., péntek, 18h A tizenhárom legszebb dal... Andy Warhol próbafelvételeihez 13 Most Beautiful... Songs for Andy Warhol´s Screen Tests. Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 60 perc, 1964-66 Rendező: Andy Warhol Szereplők: Paul America, Susan Bottomly, Ann Buchanan, Freddy Herko, Jane Holzer (fogkefe), Dennis Hopper, Billy Name, Nico, Richard Rheem, Lou Reed (kóla), Edie Sedgwick, Ingrid Superstar, Mary Woronov Andy Warhol díjátadása Award Presentation To Andy Warhol. Fekete-fehér amerikai némafilm zenével, 12 perc, 1963 Rendező: Jonas Mekas Szereplők: Jane Holzer, Gerard Malanga, Jonas Mekas, Ivy Nicholson, Gregory Markopoulos, Andy Warhol Andy Warhol ezüst lebegései Andy Warhol´s Silver Flotations. Színes amerikai némafilm zenével, 4 perc, 1964 Rendező: Willard Maas Andy Warhol Színes amerikai némafilm, 18 perc, 1967 Rendező: Marie Menken Szereplő: Andy Warhol Antropológiai vázlatok: barátságok és csomópontok, jelenetek Andy Warhol életéből Anthropological Sketches: Friendships & Intersections, Scenes from the Life of AndyWarhol. Színes amerikai némafilm zenével, 36 perc, 1963-90 Rendező: Jonas Mekas Szereplők: Andy Warhol, Allen Ginsberg, Peter Orlovski, Mick Jagger, John Kennedy Jr., Nico, Yoko Ono, Lou Reed, Barbara Rubin, Edie Sedgwick, Dennis Hopper, George Maciunas, Tuli Kupferberg, Ed Sanders Andy Warhol Szükségszerűen Felrobbanó Műanyaga a The Velvet Underground & Nico közreműködésével Andy Warhol´s Exploding Plastic Inevitable with The Velvet Underground & Nico. Színes amerikai némafilm zenével, 12 perc, 1964 Rendező: Ronald Nameth Szereplők: The Velvet Underground & Nico (Lou Reed, John Cale, Sterling Morrison, Nico) és mások
VIII. 2009. június 5., péntek, 18h Szopás Blow Job. Fekete-fehér amerikai némafilm, 26 perc, 1963-64 Rendező: Andy Warhol Szereplő: Willard Maas Rossz Bad. Színes amerikai film, angol nyelven, 100 perc, 1977 Rendező: Jed Johnson, producer: Andy Warhol, Jeff Thornberg Szereplők: Carroll Baker, Perry King, Susan Tyrrell, Stefania Cassini, Cyrinda Foxe, Mary Boylan, Charles McGregor, Tere Tereba, Bridgit Polk, Susan Blond
IX. 2009. június 19., péntek, 18h Mario Banana (1 + 2) Fekete-fehér és színes amerikai némafilm, 7 perc, 1964 Rendező: Andy Warhol Szereplő: Mario Montez Én lőttem le Andy Warholt I Shot Andy Warhol. Színes amerikai film, angol nyelven, 104 perc, 1996 Rendező: Mary Harron Szereplők: Lili Taylor (Valerie Solanas), Jared Harris (Andy Warhol), Stephen Dorff (Candy Darling), Reg Rogers (Paul Morrissey), Tahnee Welch (Viva), Jamie Harrold (Jackie Curtis), Donovan Leitch (Gerard Malanga), Michel Imperioli (Ondine), Myriam Cyr (Ultra Violet), Craig Chester (Fred Hughes), Lothaire Bluteau, Martha Plimpton, Anna Thompson A filmek megtekintését felnőtt nézőknek ajánljuk!
A filmek információs vetítések keretében kerülnek bemutatásra. A filmeket DVD-ről vetítik. A műsorváltoztatás jogát fenntartják!
12:38
