beszámoló [koncert] 2002. november 27. szerda 13:27
nincsen hozzászólás
szerző: PodravkaPrimal Fear, Rage 2002 szeptember 16, Wigwam
Mostanában nincs szerencsénk. Mindig hétköznapra esnek a fontos koncertek. Napi elfoglaltságaink után robogtunk a Fehérvári útra, ahova sikerült is nem sokkal 21 óra után megérkeznünk. Alig hogy megismerkedtünk a környezettel már is kezdődött a német Rage - most már nyugodtan nevezhetem így őket - heavy metál legenda fellépése. Lassan húsz éve létezik ez a zenekar, de mára az alapítók közül csak az énekes-basszeros „Peavy” Wagner maradt állandó tag. A csapat jelenleg három tagú: a gitárt az orosz származású Victor Smolski bűvölte most is, mint azt már 1999 óta teszi, a dob mögött pedig a sörényes, amerikai Mike Terrana ütötte a ritmust.
A számok nagy része -érthető módon- az idén megjelent Unity albumról szóltak: „All I Want”, „Insanity”, Down”, „Set This World” és a „Dies Irae” vagy éppen a címadó „Unity”, amit többperces dobszóló kísért. Az annak idején először komolyzenei kísérettel lemezt készítő és ezt élőben előadó Rage természetesen elővette a régebbi számokat is, így elhangzott még a „Paint The Devil On The Wall”, a „Back In Time”, a „Straight To Hell”, a „From The Cradle To The Grave” és egy újabb szóló keretében -amit most Smolski művész úr prezentált- a „Lunatic”. Utolsó számnak az 1988-as Perfect Man album „Don´t Fear The Winter” klasszikusát hagyták a srácok, hogy azután jól visszatapsolják őket. A végén egy szintén klasszikusnak számító darabot, amely talán a Rage himnusza is lehetne, a „Higher Then The Sky”-t is elnyomták.
A szép sikereket megélt zenekart, egy a jelent és jövőt képviselő, úgyszintén német csapat, a Primal Fear követte, akik európai turnéjuk keretén belül látogattak el kishazánkba. A két fellépő közötti hasonlóság az otthonukban elért sikerek mellett, a Japán közönség pozitív visszajelzése is. Ez nem meglepő, ha heavy metálról van szó, viszont éppen emiatt nagy elismerés. A Primal Fear sikerét mi sem jelzi jobban a szigetországban, mint hogy a 23. helyet foglalták el Nuclear Fire című albumukkal az eladási listán, sőt az új „Black Sun”-nal a 12. pozícióig törtek fel.
És a koncert. Szokásos bevezető és színpadra lép a csapat az ex-Gamma Ray-es Ralf Scheepers-szel, aki nem csak fizikai állapotával mutat hasonlóságot terminátorral, hanem hihetetlen töredezett mozgáskultúrájával is, amelyen súlyosbít magas talpú csukája is. Becsülettel megosztják a műsort a négy album számaival, hogy mindenki megtalálhassa a maga kedvencét. A teljesség igénye nélkül: „Chainbreaker”, „Black Sun”, „Church Of Blood”, „Mind Control”, „Running In The Dust”, „Under Your Spell”, „Silver & Gold”, Eye Of An Eagle”, „Nuclear Fire”, „Fear”, „Tears Of Rage”, „Armageddon”, „Final Embrace” és befejezésül a videó-klippes kedvenc, az „Angel In Black”. Természetesen nem maradtak el a nagy szólók sem. Mindkét gitáros, Henny és Stefan is brillírozhatott. A koncert természetesen a rajongóknak nem jelentett csalódást, így kértek még egy kis ráadást, amely tartalmazta a Nuclear Fire album „Living For Metal” számát és a „Born To Rock” opuszt is. A srácok pont éjfélre fejezték be, így mutatva haza utat annak a kb. 400 embernek, akik ellátogattak ezen a hétfőn a heavy metál utazó cirkuszának hazai előadására.