szerző: HeltiA 40. Magyar Filmszemle életmű-díjasai
BACSÓ PÉTER filmrendező, forgatókönyvíró, dalszövegíró, dramaturg, stúdióvezető
A magyar filmgyártás egyik legsokoldalúbb alakja mintegy hatvan éve. Közéleti érzékenységű, kritikus vénájú, elementáris humorú rendező, minden műfajban emlékezetes filmeket készített. Nagyhatású slágerszerző, kiapadhatatlan ötletadó, dramaturg, forgatókönyvíró, főiskolai tanár és producer. 1928. január 6-án született Kassán. 1950-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az ötvenes években dramaturgként többek között a Liliomfi, a Mese a 12 találatról, az Édes Anna és a Két félidő a pokolban írói munkálataiban vett részt. 32 nagyjátékfilmet rendezett; köztük olyan legendás szatírákat, mint A tanú (1969), az Ereszd el a szakállamat! (1975) vagy a Te rongyos élet (1983), a Sztálin menyasszonya (1999) és komor történelem- és társadalomrajzokat, mint a Nyár a hegyen (1967), a Fejlövés (1968), és a Jelenidő (1971). Legutóbbi filmje, a Majdnem szűz (2007) a prostituáltak érdekvédelmi mozgalmáról szól. Kiváló Művész (1983), Kossuth-díjas (1985), a Magyar Mozgókép Mestere (2004).
BERTALAN TIVADAR festő, grafikus, látványtervező, író
1930. október 2-án született Budapesten. 1955-ben végzett az Iparművészeti Főiskola díszlet-és jelmeztervező szakán. 1955-től a MAFILM díszlettervezője, majd a Nemzetközi Stúdió art directora, a Képzőművészeti Egyetem tanára. Festőnek vallja magát, számos kiállítása volt itthon és külföldön. 1957 óta (Gerolsteini kaland) több, mint száz film elkészítésében vett részt. A Tenkes kapitánya, a Három csillag, a Tüskevár után a hetvenes évek közepétől kezdve olyan világprodukciók látványtervezője lehetett, mint az Operaház fantomja, az Anna Karenina, a Sztrogoff Mihály, a Koldusopera vagy a Woody Allennel forgatott Szerelem és halál. Grafikusként könyvillusztrációkat is készített. Komplex „Szó- és képrajzolatait” hat kötetben jelentette meg; ezek életrajz-regények, abszurd hangvételű, egyszemélyes, groteszk novellák, festményekkel és rajzokkal egybekomponált versek (A mindenség púpja, Szellemtések, Kirándulószoba, Lipi, Hangok a papírgalacsinból).
KEMENES FANNI jelmeztervező
Színpadi jelmezek mellett több mint hetven film és tévéjáték tervezője, a hatvanas évek újító jelmezes generációjának tagja. Mesterségét „figura-alkotásnak” tartja. A Régi idők focija c. filmben Minarik, a foci-mániás mosodás legendás barna kabátja ennek jellegzetes példája. 1932. március 25-én született Budapesten. Pályáját 1957-ben az Irodalmi Színpadnál kezdte, amelynek 1975-ig tagja maradt. 1960-tól a Petőfi, majd a Vígszínház tagja, miközben a Szegedi Nemzeti Színháznak is tervez, elsősorban opera- és balettjelmezeket. 1975-87 között a József Attila Színház-, majd az Operettszínház munkatársa, a Képzőművészeti Egyetem tanára. Minden műfajban és stílusban dolgozott, többek között Sándor Pállal, Mészáros Mártával, Gaál Istvánnal, Zsurzs Évával, Koltay Gáborral. Nagyon sok történelmi filmhez tervezett korhű, pazar kiállítású jelmezeket. A vörös grófnővel filmszemle-díjat nyert. Jászai Mari-díjas (1985), Érdemes Művész (1990).
SZILÁGYI ISTVÁN színművész
Egy kritikus szerint „Pityivel”, e keszeg alkatú, markáns színésszel „az élet igazsága, a hitelesség szépsége tör be a művészetbe”. A közönség a Bors zsokéjaként, Sípos úrként kedvelte meg először, a gyerekek pedig Lópici Gáspárt, a Keménykalap és krumpliorr (1978) derűs plakátragasztóját ismerték föl benne az utcán. Később ő lett az életörömöt sugárzó, feledhetetlen lottó-reklám. 1937. december 7-én született Budapesten. 1961-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 5 évig az egri színház tagja, aztán a Vidám Színpad, a pécsi színház, a Vígszínház társulatában játszott. 1979-94 között a Mafilm színésze, 1995-től a győri Kisfaludy Színház művésze. Sorolni lehet jellegzetes életszagú szerepeit: lógó orrú, csúffá tett labanc A Tenkes kapitányában (1964), az Astoria emlékezetes portása a Régi idők focijában (1973), visszafogott nyomozó az Alvilág professzorában (1969), Fúró pandúr a Talpuk alatt fütyül a szélben (1976). Gobbi Hilda-díjas (2003).
SZŐNYI G. SÁNDOR filmrendező, televíziós rendező, dramaturg, stúdióvezető
Elsősorban kortárs témákat és a félmúltat ábrázoló, mintegy 80 közéleti érzékenységű, lírai tévéfilmje, adaptációi a hazai televíziózás emlékezetes darabjai közé tartoznak. 1928. december 29-én született Rákospalotán. 1956-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg-szakán, majd az akkor alakuló Magyar Televízióhoz került. 1958 óta rendező, 1993-tól a Drámai Stúdió vezetője. 1981-83 között a Kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt. Fejes Endre műveinek míves, pszichológiailag hiteles tévé-adaptációival vált ismertté. (Mocorgó, 1967, Kéktiszta szerelem, 1968, Jó estét nyár, jó estét szerelem, 1971). A dráma, a vígjáték, a krimi műfajaiban egyaránt feledhetetlen filmeket készített. (Kinek a törvénye, 1978, Néró, a véres költő, 1976, Csak semmi pánik, 1982, Míg új a szerelem, 1985). Balázs Béla-díjas (1964, 1973), Érdemes Művész (1975), Kiváló Művész (1988), Új Múzsa Alapítvány életműdíja (1997).
14:45
