hosting: Hunet
r35
  cikkekfotók        
kultúra [könyv]  2008. december 10. szerda   16:16
nincsen hozzászólás

szerző: Sőrés Zsolt
Helikon Irodalomtudományi Szemle 2008/4-es, „Az autonómia új esélyei” című kötetének bemutatójára
2008. december 12. péntek 18:00 MKE Intermédia Tanszéke – Budapest (VI. Kmety György utca 27)

  A tematikus lapszámot a kötet szerkesztője, Sőrés Zsolt mutatja be.
  Vendégek a Helikon-szám munkatársai közül: Nagy Imola, Ivacs Ágnes és Antal István Juszuf.
  
  A 700 példányban 432 oldalon megjelent „Az autonómia új esélyei” című Helikon-kötet számonként 450 Ft-ért (!) a helyszínen megvásárolható. A Helikon a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. Kiadja az Argumentum Kiadó.
  
  Sőrés Zsolt (Budapest, 1969) - elektroakusztikus-, intuitív zenész, zörejművész, író, filmesztéta, szerkesztő. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének a munkatársa. Jelenleg aktív zenei projektjei: többek közt a Rhodri Davies-Sőrés Zsolt duó, a Global Monarchy Quartet, egyéni performatív és installált hangmunkái (Ahad álnéven, „Ahad´s Masters´ Garden” címmel). Évek óta dolgozik zeneszerzőként és előadóként különböző kortárs tánc-, alternatív színházi- és performanszcsoportokkal, képző- és videóművészekkel, ad hoc formációkkal. A Láthatatlan Filmek Klubja szervezője a LUMÚ-ban, a Relatív (Át)hallások Nemzetközi Kortárs Zenei Találkozó (Artus Stúdió) művészeti vezetője. Legutóbbi könyvpublikációja: Hushegyi Gábor-Sőrés
  Zsolt: Transart Communication. Performance and Multimedia Art - Studio erté 1987-2007. (Szerk. Hushegyi Gábor-Juhász R. József-Németh Ilona.) Pozsony, Kalligram, 2008.
  
  ”Az autonómia és a kultúra alapvetően problematikus viszonyának elemzései az emberi civilizáció megjelenésének legelső fázisa óta ontológiai kérdések megválaszolását igénylik. Kant ugyan rámutatott arra, hogy az emberek metafizikailag szabadok, de a zabad tettek megválasztásának joga nem írja felül a cselekedetekért való felelősségvállalást. Az állam és az autonómia közötti konfliktus során az egyén abban a pillanatban alul marad, amint elfogadja az lávetettséget. Eközben ontológiai - és nem erkölcsi - beágyazódása okán felelősségét el kellene ismernie, autonómiáját megteremtenie minden korban és időpontban, amikor ez csak lehetséges. A civilizált ember az önmaga által teremtett ontológiai paradoxon megoldatlansága miatt nem csupán kultúráját, művészi kreativitását veszítheti el, hanem saját identitását is. A művészet ugyanakkor az atonómiateremtés egyik színtere. A Helikon mostani száma a művészi autonómia újraalkotásának egy adikálisanprovokatív kísérletét mutatja be.
  
  Sőrés Zsolt az ontológiai anarchizmus egyik fő teoretikusának, Peter Lamborn Wilsonnak a poétikájáról és a hazai alternatív kulturális-művészeti élettel kialakult kapcsolatáról írt tanulmányt. Peter Lamborn Wilson, a New York-i Autonomedia szerkesztője, Hakim Bey néven írt műveiben az autonóm területek kialakításának alternatíváival, a technológiai-társadalmi változások természetével, a média és a művészet kritikájával foglalkozik. A második, ´Nomadozófia´ című témakörben Peter Lamborn Wilsonnak az iszlám történelem és kultúra emblematikus sajátosságait tárgyaló valamint az álom nyelvéről szóló metalingvisztikai műveiből válogattunk. Az ´Utópia blues´ részben René Balliger az ellenállás zenéjének szónikus térfoglalásáról, Hakim Bey a zene utópikus poétikájának és spiritualitásának megteremtéséről, Antal István Juszuf pedig a radikális művészet és az anarchia esztétikai és ontológiai kapcsolatáról értekezik. A negyedik, „Mai magyar autonómia-törekvések”
  című témakörben Kotun Viktor a budapesti házfoglalók tevékenységét, a squat-ideológia esélyeit foglalja össze. Galambos Attila tanulmánya a globalizáció által teremtett új nevelési helyzeteket veszi számba. Szemle rovatunkban az ontológiai anarchizmus művelődéstörténeti hagyományából a klasszikus anarchista író, John Henry Mackay eredetileg 1891-ben megjelent ´Az anarchisták´ című regényének utolsó fejezetét közöljük. Hubert Kennedy és Peter Lamborn Wilson esszéi Mackay munkásságának szellemi hátterét vázolják.” (Az autonómia új esélyei - a szerkesztőség bevezetője)
  
  ”Sokat beszélni és közben nem hallatszani - épen elég fárasztó. Viszont ´hallgatókra´ találni - sokkal rosszabb lehet. A hallgatók azt hiszik, hogy a hallgatás elegendő - mintha valódi vágyuk az volna, hogy másvalaki fülével halljanak, másvalaki szemével lássanak, másvalaki bőrével érezzenek... A szöveg (vagy adás), ami megváltoztatja a valóságot - Rimbaud erről álmodott, majd undor közepette feladta. De elképzelése a varázslatról túlságosan finom volt. A nyers igazság azonban talán az, hogy a szövegek csak akkor tudják megváltoztatni a valóságot, ha ´látásra és cselekvésre´ sarkallják az olvasókat, nem pedig pusztán ´látásra´. A Biblia valaha képes volt erre - de a Bibliából időközben bálvány lett. Szemein keresztül látni annyi lenne, mint (vudu mágiával) megigézni egy szobrot - vagy egy holttestet.
  
  A látás, és a látás irodalma túl egyszerű. A megvilágosodás egyszerű. ´Szúfinak lenni könnyű´ - hallottam egyszer egy perzsa sejktől. ´Embernek lenni, az a nehéz.´ A politikai megvilágosodás még egyszerűbb, mint a spirituális megvilágosodás - a világot egyik sem változtatja meg, sőt, még az ént sem. A szúfizmus és a szituácionizmus - avagy sámánizmus és anarchizmus - az elméletek, amikkel kacérkodtam, nem többek: elméletek, víziók, látásmódok. Jelzésértékű, hogy a szúfizmus ´gyakorlata´ szavak
  ismétlését jelenti (dhikr). Ez a cselekvés maga egy szöveg, és semmivel sem több, mint egy szöveg. Az anarcho-szituácionizmus ´gyakorlata´ pedig tulajdonképpen ugyanebből áll: egy szöveg, egy falra írt jelszó. Egy pillanatnyi megvilágosodás. Persze nem teljesen értéktelen - de mi az, ami ´másmilyen´ lesz tőle? Talán jó lenne kiirtani a rádióból mindent, ami nem ad legalább egy esélyt e másmilyenség terjedésének. Ahogyan léteznek olyan könyvek, amelyek világraszóló bűnöket szültek, mi olyan szövegeket szeretnénk sugározni, amelyek hatására a hallgatók magukhoz ragadják a boldogságot (vagy legalábbis kísérletet tesznek rá), amit Isten megtagadott tőlünk. Exhortációt, ami eltéríti a valóságot. De még ennél is jobban szeretnénk kiirtani az életünkből mindent, ami akadályozza vagy késlelteti, hogy elkezdjünk - nem fegyverekkel és rabszolgákkal kereskedni Abesszíniában -
  sem rablót vagy pandúrt alakítani - sem megszökni ebből a világból, vagy uralkodni felette - hanem nyitottá tenni magunkat a ´másmilyenségre´. Osztozom a legreakciósabb moralistákkal abban a feltételezésben, hogy a művészet ezen a módon képes befolyásolni a valóságot, és megvetem azokat a liberálisokat, akik szerint a művészetet azért kell engedélyezni, mert - végső soron - az csupán művészet. Ezért az írás illetve a rádió azon műfajaihoz fordultam, melyeket a konzervatívok a legjobban gyűlölnek - a pornográfiához és az agitprophoz -, abban a reményben, hogy bajba tudom keverni olvasóimat/hallgatóimat és magamat. De hatástalansággal vádolom magam, sőt, reménytelenséggel. Nem változott meg elég dolog. Talán semmi sem változott.
  
  A megvilágosodás az egyedüli amink van, és még azt is úgy kellett kirángatnunk a korrupt guruk és önveszélyes értelmiségiek kezéből. Ami a művészetünket illeti - mit értünk el, azon kívül, hogy vérünket adtuk divatos ötletek és képek szellemvilágáért?
  Az írás által elértünk a szakadék peremére, amelyen túl talán már nem is lehetséges írni. Bármilyen szövegnek, ami képes túlélni az ugrást ebbe a mélységbe - várjon utána bármily sötétség vagy a sötét Abesszínia -, gyakorlatilag a semmiből kell keletkeznie, mint a csodálatos, kincseket rejtő tibeti Dakini-tekercsek, vagy az ebihal-írással készült taoista lélekszövegek - és úgy kell izzania, mint egy máglyán égő boszorkány vagy eretnek utolsó sikító üzenete (parafrazálva Artaud-t).
  Érzem, ezek a szövegek itt reszketnek a fátyol mögött. Mi lenne, ha kedvünk támadna visszautasítani a művészet puszta objektivitását és egyben az elmélet puszta szubjektivitását?
  Megkockáztatni a mélységet? Mi lesz, ha senki sem követ minket?
  Meglehet, annál jobb - talán a Hiberboreusok közt lelünk egyenlő társakra. Mi van, ha megőrültünk? Nos - ez lesz a kockázat. És ha csak unatkoztunk? Ah...Egyszer már feltettük mindenünket egy lapra, a hihetetlen betörésére a hétköznapi életbe - néhányszor nyertünk, majd sokszor veszítettünk. A szúfizmus valóban sokkal könnyebb volt. Tegyünk hát mindent zálogba, az utolsó szánalmas firkantásig? Duplázzuk meg a téteket? Csaljunk? Mintha angyalok lennének a szomszéd szobában, vastag falak mögött - vitatkoznak? Basznak? Egy szót sem tudunk kivenni. Át tudunk-e változni még ebben a késői pillanatban rejtett kincsek Megtalálóivá? És milyen módszerrel, tekintve, hogy pontosan a módszer az, ami elárult minket? Téboly, feltámadás, áhitat, költészet? ´Tudni, hogyan´, az az olcsó sarlatánok trükkje. De ´tudni, hogy mit´, az alighanem egyfajta isteni önismeret - meglehet, teremteni tudni ´ex nihilo´. Végül azonban muszáj lesz elhagyni ezt a várost, amely mozdíthatatlanul lebeg a steril alkony peremén, mint Hameln, miután eltűnt belőle az összes gyerek. Talán léteznek más városok, amelyek ugyanazt a teret és időt foglalják el, de ´másmilyenek´. És talán léteznek őserdők, ahol a puszta megvilágosodást a jaguárok fekete fénye takarja el. Nincs elképzelésem - és rettegek.”
  (Hakim Bey: Immediatizmus - részlet)
  
  A tartalomból:
  
  Helikon 2008/4 - Az autonómia új esélyei
  
  Tanulmányok
  
  Sőrés Zsolt: Az autonómia új esélyei
  
  ”Hakim Bey - Autonóm területek”
  
  - Káosz: Az Ontológiai Anarchizmus nyomtatványai (Fordította: Nagy Imola)
  - Immediatizmus (Fordította: Deák Ágnes és Koronczay Dávid)
  - Az Ideiglenes Autonóm Terület (Fordította: Nagy Imola)
  - Permanens IAT-k (Fordította: Pajtók Ágnes)
  - Nyári Otthon. A Periodikus Autonóm Terület (Fordította: Horváth Mária)
  - A No Go Terület (Fordította: Garai Eszter)
  - Millenium (Fordította: Ivacs Ágnes)
  - A palimpszeszt (Fordította: Nagy Imola)
  
  ”Peter Lamborn Wilson - Nomadozófia”
  
  - „A sejkek két státusza”: Szabad meditáció szexualitásról és hatalomról
  a modern szúfizmusban (Fordította: Sándor László)
  - Szent sodródás. Úton Doktor Maximusszal (Fordította: Sándor László)
  - Az álom szertelen bőkezűsége (Fordította: Nagy Imola)
  
  ”Utópia blues”
  
  Robin Balliger: Az ellenállás hangjai (Fordította: Albert Mária)
  Hakim Bey: Utópia blues (Fordította: Sándor László)
  Antal István Juszuf: Művészet és anarchizmus
  
  ”Mai magyar autonómia-törekvések”
  
  Kotun Viktor: A Centrum csoport és Budapest
  Kotun Viktor: Foglaltház makettek a képzőművészetben
  Galambos Attila: A szabadságra és autonómiára nevelés fontosságának elemzése
  
  Szemle
  
  Hubert Kennedy: John Henry Mackay: Az anarchisták (Fordította: Koronczay
  Dávid)
  Peter Lamborn Wilson: Visszatérés a tizenkilencedik századba
  (Fordította: Koronczay Dávid)
  John Henry Mackay: Anarchia (Fordította: Koronczay Dávid)
  
  Válogatott Bibliográfia
  
  Könyvek
  
  In Memoriam
  
  A mellékleteken többek között perzsa kalligrammák, a Media Research Alapítvány fotói és illusztrációk Autonomedia kiadványokból (Jim Fleming, Gen Ken Montgomery, Davey Williams stb. művei) láthatóak, valamint Dzsalál ad-Dín Muhammad Rúmí (1207-1273) versei olvashatók Sándor László ordításában.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2024. december 5.
Wheel, Múr: izgalmas és feltörekvő zenekarokat hoz idén a progmetal Mikulás
2024. december 6.
Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben (Dürer Kert - Budapest)
Tizedik sorlemezével ünnepli 35. évfordulóját a Nulladik Változat
 a rovat legfrissebb cikkei: 
A Hegedű Ünnepe: Három nap, amikor a zene szíven talál
Mesterséges Intelligencia és Az Új Kreativitás a PRÓFÉTA galériában
Cseh Tamás és Bereményi Géza munkásságát felölelő zenés esttel készül a Thália Színház – Érkezik a Fehér Babák!
A Mellékhatás című kortárs angol dráma decembertől a Centrál Színházban
A szép rettenete: Jovián György kiállítása
Kinetikus szobrokkal elmesélt XXI. századi problémák
A zene éjszakája!
Magyar és nemzetközi sztárok közösen lépnek színpadra az ötödik Bartók Tavaszon
 kiemelt 
Indie rock ünnep a Dürer Kertben: December 11-én érkezik az October Drift!
  
Az év egyik legfontosabb indie eseménye közeleg: december 11-én a Dürer Kert ad otthont az October Drift első magyarországi önálló koncertjének

Kreator + Anthrax + Testament a Barba Negra-ban
Dying Fetus, Chelsea Grin, Despised Icon
Terror, Nasty, Combust a Durer Kertben
Descendents (US), Circle Jerks (US), Negative Approach (US)
 friss hozzászólások 

Blind Myself, 27, Isis (1)
Nulladik Változat az Almássy klubban (1)
Wolfheart, Before The Dawn, Hinayana (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 muzsikás    pecsa    bill clinton    mitch tucker    thomas gundermann    the lightning thief    pro-pain    ram-zet    gorgoroth    of earth    kopaszkutya    fridvalszki mark    sonar    zoohacker remake orchestra    rolling stones    arch enemy    ladánybene 27    cripper    zaporozsec    heights    candlemass    dharma    macbeth    ray davies    leander risingleander  

r50
Copyright 2000-2024 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!