beszámoló [fesztivál]  2002. július 11. csütörtök   13:40

nincsen hozzászólás

   A reggeli készülődés utolsó mozzanataként táskámba hajítottam a pulcsimat, és kiindultam a Keleti pályaudvarra, hogy sorstársaimmal együtt zötykölődjek le az idei tizedik VOLT Fesztiválra. Egyik utazótársam, akivel az ajtók mellett tettük meg a közel négy órás utat, már reggel négy óra óta úton volt. Ahogy közeledtünk Sopron felé egyre rosszabbra fordult az idő, aminek jeleként előkerült a pulóverem is. A helyi buszjáratra várakozva, majdnem szétfagytam az erős szélben, és a szitáló esőben. Megérkezve a Lővér Kempingbe alig vártam, hogy útitársammal gyorsan kiszúrjuk sátraink megfelelő helyét, és tábort verjünk. Berendezkedés után következhetett a helyszín feltérképezése, a vizesblokk megtekintése, illetve a büfék kínálatának és árfekvésének felmérése. A tudósító szempontjából nagyon pozitív dolog, ha a helyszínek közel fekszenek egymáshoz, a magától a minimális higiéniát is megkövetelőnek, hogy folyik a víz a zuhanyzóban, valamint az antialkoholistának és kispénzűnek, hogy több kút is található a területen.
  
   Most pedig tekintsük át, hogy kiket sikerült megnézni az első napon. A fesztivál első fellépője az Est Színpadon a soproni Feeling zenekar volt. A srácok alapvetően dallamos rock zenét játszottak csupa feldolgozás számmal a Placebotól a Red Hot Chilin át a Pearl Jamig. A négytagú formáció nagyon kedvező benyomást tett rám, remekül játszották a számokat, és az énekes srácnak is a harmadik szám körül megjött az énekhangja, ami kifejezetten jó volt, igaz van még mit csiszolni rajta. A remek ráhangolódás után a Hiperkarma következett, akik a hosszúra nyúlt átszerelés miatt csúsztak, hiszen zenéjüket egy kongás és egy billentyűs is segíti. Láthatóan el voltak kenődve azon, hogy rövid ideig játszhattak, ami a közönség hangján is hallatszódott. A Black Out beállása alatt megnéztem magamnak a Best Of nevezetű rádiósokból álló hakni zenekart. Ha a szervezők máskor szólnak, akkor szívesebben ajánlok eme mulatság helyett, vagy fél tucat olyan amatőr zenekart, akik még ingyen is nyomnak egy ennél biztosan jobb bulit, pláne a nagyszínpadon.
  
   Visszafelé sietve megálltam a VOLT Rádió előtt, ahol a Méhek vicces színpadi előadását vette körül nagyobb tömeg. Ez a két srác körülbelül olyan zenére, mint amilyet a Benedek bácsi alatt lehet hallani, beszél fel komolyan mókás szövegeket, amit még fokoz színpadi megjelenésük is. A Black Out nem különösen mozgatott meg, így nagy izgalommal vártam a hazai szintér egyik egyedülálló zenekarát a Rémembert. Az általam az indie-rockba skatulyázott formáció igazán lendületes, mozgalmas koncerttel örvendeztette meg a közönséget. A srácokhoz kapcsolódó hír, hogy ők képviselik hazánkat Olaszországban egy rendkívül nagyszabású kulturális fesztiválon. Nos, aki a látta vagy hallották már őket, azok csak megerősíteni tudják, hogy helyesen választottak annakidején a talján szervezők.

   Kis pihegés, és gyorsan színpadon a Budapest RocknRoll vezér zenekara a Superbutt. Szokásukhoz hűen energikusak voltak, tépték a húrokat és megbólogattatták a népet. Vörös Andris folyamatosan osztotta az észt. Szerette volna megmutatni mi is az a Körbefutás. Akik már láttak amerikai hc bulit, azok tudják, hogy a közönség egy része körbe, körbe futkározik, rohangál egy adott területen, ami szabadtéri rendezvényen nagy porral jár (aki nem látott ilyet, annak irány a Hatebreed zenekar oldala, és töltsön le egy klipet). Sajnos nem voltunk partnerek (mi a közönség), ezért a bemutató elmaradt. Még egy kis infó: a www.superbutt.net-en az érdeklődök megtudhatják, hogy honnét tölthető le a banda négy új száma, ami csak télen, vagy tavasszal jelenik meg. A kis kitérő után vissza a koncertre. Egy ilyen jellegű fellépésen szokásos a stage diving, ezt szerette volna egy fiatalember bemutatni a másfél méteres kordonra felugorva, amit sikeresen lesípcsontolt, majd arccal lefelé beesett a védőárokba, ahonnét a biztonsági őr elég embertelen mód rángatta ki, a valószínűleg kicsit eszméletvesztett fiút. VA ezt kultúráltan szóvá is tette a mi őrző-védőnknek, és higgadtságra kérte, többször is. A nagy porral járó ugrálás, és hajlongás után úgy döntöttem, hogy szemügyre veszem az Amorf Ördögöket, akik a nagyon kultúráltan kialakított Multi Cafében léptek fel. A zenekar énekesét Szabolcsot megkértem, hogy határolja be az általuk színre vitt produkciót, amire a következő választ kaptam: operet-tangó-pop-hop-szobadiszkó. Köszönöm. Ennél jobban, csak a Másfél tudta magát behatárolni annakidején. Mindenestre az Amorf Ördögök nagyon kellemes kis koncertet adtak, sok embert megtáncoltatva.
  
   Már elég rendesen benne voltunk az estében, így lassan következtek az elektronikus zenék képviselői, de ezek előtt még Levente nevezetű útitársamtól megtudtam, hogy a Sziámi koncert olyan volt, mint mindig. Most is néhányan sírva hagyták el a helyszínt
  
   Akkor hát ElektroVOLT. Úgy döntöttem, hogy megnézem mindkettő kedvenc hazai zenekaromat az Animát és a Másfelet is. Kezdés képen Anima Sound System. A fellépésük alatt elnyomtak két új számot (legalábbis amikor ott voltam). Az egyik elég junglere sikeredett, a másik viszont, amolyan szívhez szóló szerelmesre, ahol Judit hangja nagyon sok szerepet kapott. A Másfél szokásához hűen sokat játszott, és szokásosan nagyon jól. Mindkét helyszínen nagy táncőrület volt, és még nem is volt vége az éjszakának! Voltam olyan merész és figyelemmel kísértem a Sofa Surfels beállását. Egy giga dob, gitár, basszer, és rengeteg hangképzésre szolgáló elektronikus felszerelés került ki a színpadra, majd egy órán keresztül, hogy aztán megkezdődjön a bécsi formáció kalandozása a hangok világában. Az osztrákok zenéjében megtalálható a hip-hop, a dub, illetve fajsúlyosan a nu jazz, amivel nagyon széles hangulati skálán tudtak mozogni, nagyon tökéletesen. A nap utolsó koncertje körülbelül hajnali fél négykor ért véget, fél három helyett, így szegény Keyserék egy eléggé kihalt sátornak játszhattak már. Nem így a Multi Caféban Naga és Kevin. A Chi két tagja kőkemény breakbeat és trance zenét kevert a talpak alá, hatalmas hangulatot varázsolva a sátorba, amit fokozott a Cinetrip csapat vizuális keverése is Laki vezetésével. Hajnal négy körül úgy döntöttem alszom egyet a nagy izgalmakra.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: