beszámoló [koncert] 2008. november 14. péntek 10:54
nincsen hozzászólás
szerző: BarnaBenediction, Holy Moses, Nominon 2008. október 19., Budapest, Avalon Club
Igazi underground koncerten vehetett részt, aki október 19-én, egy csendes vasárnap estén kilátogatott az Avalon Club-ba. Azon kevés résztvevő, aki jelen volt ezen az estén, egy családias hangulatú, old-school muzsikát kínáló „házibulin” vehetett részt. A brit Benediction death metalja, a német Holy Moses thrash muzsikája és a svéd Nominon death/black metalja képezte ehhez a zenei aláfestést.
A svéd Nominon koncertje nyitotta a pár fős publikum számára az old-school muzsikákat felvonultató koncertestet. Az 1993-ban alakult banda death/black metalja nem csak a zenei megoldásokat, hanem a kiállást és ruházatot tekintve is visszavitt minket a kilencvenes évek elejére. A szuggesztíven reszelő brigád számára ez nem kritikai megjegyzést jelent, igenis jóleső volt hallgatni a jól megírt, svédesen csengő, és a rideg modernséget abszolút mértékben nélkülöző produkciót. A fennállásának idén 15. évfordulóját ünneplő zenekar főként az eddig megjelent három nagylemezének számaiból válogatta össze a koncertprogramját. Sajnos a lendület és az energia hamar elfogyott a bandából, és kissé sterilen, rutinszerűen adták elő dalaikat. A lelkesedés hiánya ellenére egy korrekt koncertet hallhattunk a svéd úriemberektől, bár Budapest Bukaresttel való összekeveréséért jár egy feketepont.
A Holy Moses-t idén már láthattuk egyszer hazánkban, méghozzá az Obituary előzenekaraként az A38-as hajón. Akkor egy egész kellemes fellépést adtak a régisulis thrasherek, és ez most sem alakult másként. Sőt, a mostani koncert felülmúlta az akkori produkciót. Mindez nagyban köszönhető a Sabina Classen énekesnő által gerjesztett, feltüzelt hangulatnak. Sabina a koncert elején kijelentette, hogy ez most olyan buli lesz, mintha az ő konyhájában lennénk egy házibuli keretében, és ennek megfelelően abszolút családias hangulatot kreált az Avalon ürességtől kongó koncerttermébe. Tapsoltatta, énekeltette a közönséget, folyamatosan kommunikált a jelen lévőkkel, sőt még fél deci vodkára is meghívta az egyik szám után a megjelent rajongókat. Mindeközben maximális beleéléssel és teljesítménnyel reszelték a Holy Moses számokat, beválogatva újabb és régebbi szerzeményeket egyaránt. Az Agony Of Death című új lemezről volt például a Bloodbound Of The Damned és a Pseudohalluzination, de olyan régi klasszikusokat is eljátszottak, mint a Lost In The Maze, a Life Destoyer, a Finished With The Dogs és a Defcon II. Kívánságműsor is volt, amelynek köszönhetően a rajongók által kért számok is eljátszásra kerültek. Mindegyik zenész fülig érő mosollyal játszott hangszerén, a vezeték nélküli gitárral bíró Michael Hankel le is jött ugrálni közénk egy dal erejéig. A hangszerek is megfelelő erővel és aránnyal dörrentek meg, így ezen a téren sem lehetett okunk panaszra. Minden tisztelet a Holy Moses-nek, hogy egy maroknyi rajongónak is ilyen intenzitású és hangulatú bulit adtak!
A Benediction kellően feltüzelt rajongók előtt kezdhette meg műsorát. Az 1989-ben alakult brit death metal brigád sem ma kezdte a zenélést, idén már a kilencedik nagylemezük jelent meg Killing Music címmel. A szigetországi metalosok a megalakulásuktól fogva a saját útjukat járják, és azóta is régisulis death metalt játszanak igazi punkos, egyszerű felfogásban előadva. Sohasem futottak be igazán, de nem is ez a céljuk; csak azt a zenét játsszák, amit kedvelnek. Többnyire egyszerű, pőre riffekből felépített, fogós zúzdákból állnak dalaik, amelyek megfejtéséhez nem kell agysebésznek lenni. Ez a felfogás, hozzáállás itt is érvényesült, és egy nagyon szórakoztató koncertélménnyé állt össze. Egymás után jöttek a zúzós, döngölő riffeket tartalmazó számaik, szinte mindegyik kiadványukat megidézve. A jó egy órás játékidőben többek között hallhattuk a The Grey Man-t, a They Must Die Screaming-et, a Burying The Hatchet-et, a Dripping With Disgust-ot és a címadót a nemrég megjelent Killing Music-ról, a Suffering Feeds Me-t és a Nothing On The Inside-ot az Organised Chaos-ról. Ezek mellett a régebbi érát is megidézték: elhangzott a Shadow World és az Agonised a Grind Bastard-ról, a Saneless Theory és a címadó a The Dreams You Dread-ről; sőt még olyan csemegék is eljátszásra kerültek, mint az Unfound Mortality és az I Bow To None a Transcend The Rubicon-ról, valamint a Jumping At Shadows a The Grand Leveller-ről. A fellépést pedig az első albumuk, a Subconscious Terror címadójával zárták. A közvetlen hangulat a Benediction koncertjére is jellemző volt, az Anaal Nathrakh nevű formációból ismert Dave Hunt énekes jó kapcsolatot alakított ki a közönséggel. Volt taps, villázás, pogó is, bár a Holy Moses fergeteges hangulatát nem sikerült elérni. A hangzás is korrekt volt, és a zenészek teljesítményére sem lehetett panasz, így a Benediction Avalonos fellépését is egy nagyon jó koncertnek könyvelhetjük el.
A koncertek végeztével kellemes élményekkel telve utazhattunk hazafelé a vasárnap éjszakában, melyben nagy érdeme volt a Holy Moses és a Benediction együttesének, akik ilyen kevés néző számára is maximális erőbedobással és elánnal zúzták el programjukat. Lehettünk volna jóval többen is az Avalonban; remélhetőleg a következő hasonlóan nívós, old-school muzsikát kínáló koncertesemény több embert megmozgat majd!