kultúra [kiállítás] 2008. október 30. csütörtök 15:59
nincsen hozzászólás
szerző: PjotrA. Nagy Gábor - Grammar of Glamour 2008. november 5- 29. Godot Galéria – Budapest (VII. Madách út 8.)
A Godot Galéria 2002-ben és 2004-ben mutatta be A. Nagy Gábor ´´tömörített festésmóddal´´ készített festményeit: akkor a festő saját fotóit és magazinokban vagy interneten talált képeket a digitális képalkotáshoz hasonlóan apró képkockákra bontotta fel, a szemlélő tekintetére és fantáziájára bízva a látvány létrehozását.
A. Nagy Gábor festményei a klasszikus stíluselemeket gátlástalanul társítják, hiszen az optikai színkeverés akár az impresszionizmust, a raszter probléma a 60-as és 70-es évek geometrikus absztrakt festészetét, a témaválasztás a pop-art-ot is idézheti. A képeken a szubjektív élmény és a személytelen külvilág mozzanatai az ábrázolás, a narráció kiüresedésében, az apró négyzetek színes kavalkádjában oldódnak fel. Mivel az ábrázolás részleteinek felismerése gyakran fokozott erőfeszítést igényel, A. Nagy Gábor teret enged a néző kreatív fantáziájának, játékosan vonva be azt az alkotói folyamatba. Ennek a sajátos interaktivitásnak a során az alkotó képi világa a néző saját emlékezetének képeivel kiegészülve válik teljessé. Ez a teljesség, a távolról tökéletesen összeálló glamour azonban közelebbről szemlélve káprázatként hullik szét.
A. Nagy Gábor újabban betűket fest. A talált szövegtöredékek színes betűiből létrehozott rafinált mozaikstruktúra áll össze festménnyé. A 2005 óta Berlinben élő művész munkájában előszeretettel nyúl vissza a XX. századi művészettörténet általa kedvelt alakjaihoz, például Georg Grosz, Otto Dix, Max Beckmann, Paul Delvaux, Joseph Kossuth, Sigmar Polke munkásságához.
Galériánkban most bemutatásra kerülő legújabb festményeinek kiindulópontja a Rainer Werner Fassbinder legendás filmeposzából, a Berlin Alexanderplatzból is jól ismert felvetés, a Weimári Köztársaság és a jelen hétköznapjaink közötti politikai, társadalmi, gazdasági párhuzam vizsgálata. A manapság világszerte mind gyakrabban előkerülő párhuzam oka, hogy a Weimari Köztársaság (1918-1933) mint a német történelem egyik legellentmondásosabb korszaka a modern kori demokráciák válságmodelljének is tekinthető egyben. Amikor is a felszínen mintha minden rendben lenne, de a szárnyaló művészi kreativitás, a vibráló társasági és kulturális élet, valamint a csillogás mögött valójában hazugság, képmutatás, dekadencia, hisztéria, reménytelenség húzódik meg.
A Nagy Gábor politikus, társadalomkritikus, gyakran ironikus festményeihez kisajátított képi elemekből készített kollázsokat és összefüggésükből kiragadott szövegrészleteket használ. A fekete alap hatására felerősödő élénk színek, a sajátosan pasztózus felületek és az esetenként túlterheltnek ható kompozíciók nyomán a festmények valós fizikai erővel rendelkeznek. Ezzel párhuzamosan a szöveges információ értelmezése a töredékesség miatt fokozott szellemi erőfeszítést igényel, melyhez a képcímek nyújtanak segítséget. A klisészerű beállítások az ismétlődő szövegsorokkal való asszociatív kapcsolat által kelnek életre, amely kapcsolat megtalálását az alkotó a néző képzelőerejére bízza.
A kiállítás november 29-ig tekinthető meg keddtől péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 13 óra között.
15:59
