beszámoló [koncert]  2008. október 7. kedd   17:47

nincsen hozzászólás

  Black metalos körökben komoly érdeklődésre tartott számot a Graveworm koncertje, akik a The Black Curse Over Europe turné főbandájaként szereplő Lord Belial, és további bandák mellett érkeztek hazánkba szeptember 26-án. Itthon meglehetős ismertségre tett szert az olasz brigád, a kérdés csak az volt, hogy maguk a fent említett „black metalos körök” és maga az Avalon Klub mennyi embert tudnak megmozgatni a koncertre.
  Nos, egyrészt úgy tűnik, a black metalos közösség önmagában sem akkora létszámú, hogy megtöltsön egy klubot, másrészt az Avalon kapcsán rendszeresen egyetlen megjegyzés kerül elő: „messze van” (különféle kacifántos jelzőkkel megtoldva az elején).
  
  Az tény, hogy az Avalon Klub kint van a halálban, de ha őszintén belegondolunk, a közlekedés egyáltalán nem vészes. A Blaha Lujza térnél központibb helyet elképzelni sem lehet, ide kijutni szerintem bárkinek gyerekjáték. Innen pedig az Avalon busszal közvetlenül, BKV-val pedig egyetlen átszállással megoldható a helyszínre érkezés, és 20-25 percnél többet szerintem nem emészt fel mindez, ami pesti mércével mérve teljesen elfogadható.
  Szóval könnyű zsigerből rávágni az Avalon Klubra, hogy „messze van”, de minimális agymunkával belátható, hogy közlekedés szempontjából ez mégsem jelent komoly hátrányt, tehát mindez nem elfogadható indok. Szerintem a klubnak magának is ki kellene hegyeznie erre a kommunikációját, hogy sikerüljön levetkőzni magukról a mondvacsinált, mindenki által zsigerből szajkózott „bélyeget”.
  
  De térjünk rá a koncertre. A fentiekből talán kiderült, hogy a helyszínen meglehetősen gyér érdeklődés fogadta a zenekarokat. Viszont ami tetszett nekem a mai estén, hogy a fellépők mindegyike más-más irányból közelítette meg és értelmezte a black metal stílust, ezáltal elég változatos, sokszínű zenei élményt kaptak a jelenlévők.
  Az első fellépő a Nagy-Britanniából érkező Eastern Front mókás csapata volt. Ők azt a fajta általam garázsblekknek nevezett oldschool irányvonalat erőltették, amelyhez nélkülözhetetlen(nek érzik) a minden szinten jelenlévő klisék tömkelegét. Pandamackó-festés természetesen alap, 100-as szögekkel kivert csuklószorító természetesen alap, az olyan álnevek, mint Krieg, Holocaust, Destruction, Destroyer, Metzger meg természetesen tr00 és kvlt! És még sikerült leszerződtetniük egy, a vakuvillantásra pavlovi reflexként zord arcot vágó Fester bácsit is az Adams Family-ből, gitáros posztra.
  Szóval ilyen kiállással leginkább csak mosolyogni lehetett rajtuk, főként hogy maga a zene sem tartalmazott semmilyen figyelemreméltó pillanatot a már unalomig ismert témák mellett. Különösebben nem is csodálom, hogy a csapat senkinek a fantáziáját nem mozgatta meg a csapat, hiszen a stílusukhoz kötelező (vagy már inkább cikinek számító?) audio- és vizuális kliséken kívül mást nem nagyon tudtak felmutatni.
  
  Az Apostasy egy másik irányból közelített, le sem tagadhatnák svéd nemzetiségüket, hiszen a lélektelen mészárlás mellett jellegzetes svédes death metal dallamokat, és szólókat is kaptunk. Ezen kívül még amolyan deathcore-os kiállásokkal, breakdown-okkal is operált a csapat. Mindez már jóval izgalmasabban hangzik, és az Apostasy-nak sikerült is beindítani a népet.
  Válogattak az újabb és régebbi alkotásaik közül is, a nézőtéren pedig folyamatosan ment a headbang és a zúzás. Az Apostasy egy jól összeszokott banda benyomását keltette, változatos és technikás zenéjük, valamint a jó frontemberi teljesítmény alapján pedig megérdemelték a sikert. Számomra az est egyik legjobb buliját ők adták. A The Cold Existence koncertje elmaradt, így a Graveworm következhetett.
  
  A „Sírgiliszta” már a színpad elé vonzotta a jelenlévők összességét, egyértelmű volt, hogy az ő nevük jelentette a legnagyobb vonzerőt a mai estén. Stefan Fiori frontember intésére belecsaptak jellegzetes, goth-szimfonikus vonásokkal felvértezett extrém metaljukba. Koncertjük alatt igyekeztek felidézni munkásságuk korai és újabb keltezésű sikernótáit, a rajongók pedig vették a lapot. Lengtek a hajak, a számok között felhangzott az ováció és az elismerő taps. A Graveworm tagjai ugyan nem szántották fel a színpadot, de azért látszott, hogy megvan bennük a lelkesség.
  A legnagyobb sikert kétségkívül a Fear Of The Dark feldolgozás aratta, ami nem is csoda, mert ezzel a nótával hívta fel sokak figyelmét magára a banda. Szóval egy hangulatos előadás lehetett volna, ha a hangzás is melléjük áll. Az Apostasy még úgy-ahogy elégségesen megszólalt, de a Graveworm koncertjéből sokszor csak zajos kását lehetett hallani. Sajnos ez újabb hátránya az Avalon Klubnak, igazán ütőképes hangzást csak a legritkább esetekben sikerül összehozni...
  
  A közönség megkapta azt a szórakozást a Graveworm-től, amiért elutazott erre a koncertre, így szégyen ide szégyen oda, a turné főbandájaként szereplő Lord Belial-ra újra jelentősen megcsappant a létszám. Thomas Backelin énekes/gitároson látszott is az elégedetlenség, türelmetlenül integetett jobbra is, balra is, hogy méltóztassanak előrefáradni a tisztelt jelenlévők, de a legtöbben maximum egy vállrándítással válaszoltak. Ez kicsit rá is nyomta a bélyegét a koncertre, érződött a csapat sértődöttsége.
  Svéd mivoltukat ők se leplezték, a jellegzetes black metalos őrlések mellé konkrét dallamok, és egészen élvezetes gitárszólók is párosultak. A hangzás itt egész elviselhető volt, szóval állítom, hogy a közönség megfelelő reakciója esetén egy kifejezetten hangulatos koncertet adhatott volna a Lord Belial. Meglehetősen rutinszagúan eljátszották amit kellett, majd a program vége után távoztak a gyér visszatapsot válaszra se méltatták.
  
  Szerintem a jelenlévőkben vegyes érzések keringtek. Nem volt rossz este, de lehetett volna sokkal jobb is. Egy nagyobb összlétszám emelkedettebb hangulatot biztosított volna, de aki érdeklődő hozzáállást tanúsított, így is kiélvezhette a mai napot.
  A tradicionális black metal irányvonalat képviselő Eastern Front, a technikás death metaltól a deathcore felé kacsintgató Apostasy, a szimfonikus-extrém metal Graveworm, és a melodikus black metalt képviselő Lord Belial a maguk módján mind jó koncertet adtak. Közülük a Graveworm aratta le a babérokat, bár egy ütősebb hangzás elkellett volna hozzájuk. Szóval ma ilyen eredménnyel zárult a különféle black metal irányzatok összecsapása az Avalon Klubban.

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: