hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [fesztivál]  2008. szeptember 16. kedd   10:25
nincsen hozzászólás

szerző: Utazó és Toki
Sziget 2008. 1. nap
2008. augusztus 11-17. Hajógyári Sziget - Budapest

  A lehengerlő Maiden koncert után némileg kis űrt támadt, hogy ki merre. Mi haza. Kihasználtuk az utolsó néhány órás nyugodt éjszakai alvást, mert biztos volt a ránk váró komplett ötnapos őrület, mely idén se maradt el. Na, pont ezért szeretjük a Szigetet.
  
  MGMT produkciója annyira könnyűnek tűnt, mint a hélium mármint a zenéjük. Nekem túlságosan is az volt. Talán a lagymatagságuk és a kisugárzásuk hiánya miatt csak szemlélődtem a produkciójuk alatt, mert izgalmas dolgot és plusz többletet nem kaptam tőlük, de nem ám. A legnagyobb mellélövés az volt, hogy nem a Wan2-n léptek fel, illetve hogy nem az Anti Flag és a Flogging Molly között léptették fel ezt a kicsit elcsúszott indi alapra építő tiniknek való csapatot. Nagy kár, hogy így esett. Nem rossz ez a csapat, de azért ott van az a fránya ízlésficamuk, ami meggátolta, hogy meg szeressem őket. Talán a következő fellépésükön. No igen, azt, hogy az Anti-Flag elsőnek nyitotta meg a fesztivált, szintén nem tartom szerencsés dolognak, mert az a cirka húsz éves harcos és nem utolsósorban Bush politikája ellen fellépő punk csapat többet érdemelt volna, ha már a hőség adott volt, akkor a korai 15 órás kezdés ne legyen az. No de mindegy, mert Flogging Molly úgy érzem, nem kicsit kárpótolt bennünket. De mit is lehet mondani erről a veretes ír csapatról, akik a nagy tócsán túl Los Angelesben élnek és annyira írek, mint Dublinban bárki, de leginkább Dave Kingről mondható el. Nagy ivók, és mi mással köszönthették a nem véletlenül összeverődött közönségüket, mint Guinness sörrel. Micsoda stílusosság. Remek hangulatban és még remekebb dalokkal szórakoztattak bennünket, volt itt Drunken Lullabies, Salty Dog, Devil´s Dance Floor, valamint a legújabbról a Float, Requiem for a dying song és sorra a többiek. Vehemens írizmus és kiváló melódiák mellett az előadás sem maradt el a Flogging Molly albumain megszokottól. Sokszor szeretném még őket látni és egyet koccintani velük. A kis csúszással kezdődő Alanis Morissette se volt rossz, csak a Flogging Molly után nem éppen jött be. Pedig a bájos Alanis most is ott van a toppon és a dalai is, mint az Ironic, Thank you, Uninvited Akik látták őt ezen a nem túl hosszú fellépésen, nem panaszkodhattak.
  
  A programbőség miatt egy kicsi Cash és Elvis is becsúszott a képbe Volbeat képében song Sad Man´s Tongue, I only wanna be with you, the human instrument, Radiogirl, stb.
  Csak hogy a Hammerban a hangosítás semmit sem változott, pedig a Volbeat alaposan rácsapott az asztalra, hogy oszt itt rend legyen. Mi hallottuk a tragédiát kb. 32 mélynyomó képében, hiába. Dübörgött az Lucifer adta, de tiszta és érthető az biz nem volt, még az Avantasia alatt sem. Pont ezért ugrottam át a távolság mint üveggolyó- a Wan2-ra egy kis varázslatért. A franciák tudják és értik a lényeget, mert amit nyomtak, az nagyon a helyén volt - igaz anyanyelvükön nyomták a lényeget, de ebben volt valami művészien megkonstruált, mint a Voyage immobile, The Procussions-ban, vagy éppen a smile-ban. Mindenesetre, aki látta őket, az nem csalódhatott, sem a sátor mérete miatt, sem a hangosítás, pláne nem a Hocus Pocus miatt. Az igazat megvallva az utánuk jövő Delinquent Habits is alaposan feltette a lécet, egészen 3 m magasra, de nem azért, mert ez a három rossz arcú látszólag Los Angeles-i, de inkább mexikóiak, 100 pohárszámra osztották szét a tequilat a közönségnek, akik már tudták a lényeget, hogy ez a buli is izzasztó lesz. És nem tévedtek. Osztották az észt, és nyomták a sódert, nomeg a Tres Delinquentes, Return of the Tres, Sick Side Drop és Feel Good-ot is. Így hajnal felé is vissza az alapokhoz Lovasi és Leskovics által fémjelzett Kiscsillag projectje. Úgy érzem, hogy magáért beszél és megtalálható benne, ami elveszett a Kispállal. Talán ami még ennél is jobb, hogy Lovasi Leskovics egymás mellett nyomja gitáron, nomeg a Fishing On Orfű, Ha én lennék, Van-e szándék és netán a Tűkön táncol.
  
  Utazó
  
  A Sziget első napján kánikula és por várta a kiéhezett fesztiválozni vágyókat, de így rögtön az első napon megérte korán kilátogatni a Nagyszínpadhoz, hiszen háromkor már az Anti-Flag játszott. Az amerikai banda már jó pár éve a színtéren van de Európában igazán nagyot csak a legutóbbi lemezükkel sikerült robbantaniuk. Minőségi politikus punk muzsikájukban megvan minden, ami a fiatalság számára fontos lehet: mondanivaló (elég keményen) és remek nóták. Még így egészen korán sem sikerült kedvünket szegnie a hőségnek, hogy élvezzük, amit látunk és hallunk és állítom, hogy a jelenkor legjobb punk zenekarai közé tartozik ez a pittsburghi négyes. A srácok többször is hosszasan kikeltek Bush és az USA ellen egy-egy szám között, amivel nem kis sikert arattak a kb. tízezres hallgatóság körében. Ha rajtuk múlott volna, még egy gyerek kórussal is kiegészítették volna műsorukat, csak hát a technika ördöge közbeszólt, így abból semmit sem lehettet hallani. Nem számít, mert így is tökéletes nyitást láthattunk a Nagyszínpadon, reménykedve a hasonló folytatásban.
  
  Az MGMT fellépéséről sikerült lemaradnom valahogy és csak a Flogging Molly kezdésére küzdöttem vissza magam a fesztivál legnagyobb színpada elé. Mikor idén tavasszal promóciós okokra hivatkozva lemondták az amerikai írek az A38-as hajóra tervezett koncertjüket, azt gondoltam hosszú időbe telik mire sikerül őket végre iderángatni. Szerencsére tévedtem és így igaz még mindig súlyos melegben, de jóval nagyobb tömeg előtt játszhattak mint az elmaradt hajós bulin az megoldható lett volna. Amerikában rengeteg ír hagyományt őrző rock zenekar jött létre, melyek közül a punkos folk Flogging Molly a leggaranciálisabb név a sikerre. Leginkább a Float album számait nyomták Mollyék, de azért bőven akadtak dalok a korábbi lemezekről is, melyekre egyaránt jellemző, hogy hatalmas buli nóták. A lendületes punkos gitártémákat hegedűvel ötvöző muzsika egyszerűen mindenkit táncba hívott, már csak a whiskey hiányzott (?) az emberek kezéből/gyomrából.
  
  A Flogging Molly után szerencsére nem kellett sokat gyalogolni a Hammer színpadig, hiszen az rögtön a Nagyszínpad mellé került át a már jól ismert zaj problémák miatt. A Volbeat nyolc órás kezdésére kb. fél ház jött össze a hatalmas Hammer sátorban és bizony ők döntöttek jól! A dán gárda Elvis metalja egyre népszerűbb szerte Európában és én magam is már régóta szerettem volna őket élőben látni. Mesteri Rock The Rebel / Metal The Devil című második albumuk tavaly az év egyik legjobb lemeze volt, és az azon az albumon szereplő dalok még így élőben is nagyot hasítottak az elég silány hangosítás ellenére is. Szerencsére Michael Poulsen és társai megörvendeztettek minket egy vadi új dallal is, ami akkor még semmi újat nem adott (bezzeg az új lemezen!). Mindenesetre nem kis élmény volt látni őket és csak remélni tudom, hogy hamarosan egy klub bulin is elcsíphetem kedven dánjaimat!
  
  Alanis Morisette fellépéséből alig pár percet sikerült látnom, de igazán nem is rá, hanem a brightoni The Kooks-ra voltam kíváncsi. A fiatal banda elég felkapott mostanság a szigetországban, de ennek miértjéről mindenki meggyőződhetett a Konk albumot meghallgatván. Vidám, minőségi gitárzenéjük hatalmas sikert aratott de én egy kicsit keserű szájízzel figyeltem a műsort, ugyanis mintha nem önmagukat adták volna, vagy ha igen, akkor az kiábrándító. Fiatal srácok ezek, akik azért még nem értek el annyit, mint egy Oasis, tehát így is kellene kezelni a helyzetet és nem lekezelni. Ettől függetlenül élmény volt hallgatni például az Alway Where I Need To Be-t, és amellett hogy egy ultra jó dal, talán még a Sziget 2008-as himnuszának is beillett volna. Az első albumukról játszott dalokat nem igazán ismertem, de azt hiszem, nem hagytam ki sok mindent ezzel.
  
  Késő éjjel még a Hammer színpadnál kóvályogtam, és bele-bele néztem a Kalapács és a Junkies fellépésbe, de őket már annyiszor láttam, hogy semmi újat nem tudnék írni róluk. Éjjel kettő felé pedig hazafelé vettem ismét az utam, hogy erőt gyűjtsek a második napra, vagyis az Iced Earth vagy éppen a Kaiser Chiefs fellépésére.
  
  Toki



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2022. július 7.
Five Finger Death Punch + Hollywood Undead
2022. július 9.
Két hét múlva jön az Alpárfeszt – az ország legzöldebb underground kisfesztiválja
2022. július 11.
Judas Priest - 50 Heavy Metal Years Budapesten is
 a rovat legfrissebb cikkei: 
Steel Panther
Rise Against a Budapest Parkban
My Chemical Romance a Budapest Parkban
Deftones
Korn, Deadly Apples
Iron Maiden, Shinedown, Lord Of The Lost
Red Hot Chili Peppers
Black Veil Brides a Budapest Parkban
 kiemelt 
Simply Red
  
2022

Első Emelet 40, Berkes 60 - 2 az egyben – Születésnapi nagykoncert
KISS - End Of The Road Tour
Pearl Jam Budapesten
Sting (My Songs), Joe Sumner a Papp László Budapest Sportarénában
 friss hozzászólások 

Nemzetközi játszótér az MTV-vel - Kiállítás világszerte az MTV Swatch Playground alkotásaiból (1)
OneRepublic: Never Ending Summer Tour (1)
Premier: meghallgatható a Symbiosis 5 jazz zenekar bemutatkozó kislemeze (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 d.r.i.    anna& teh barbies    forgotten tales    intim torna illegál    heathen    soundgarden    anna& teh barbies    zsikla mónika    the stone roses    opera    venom inc    shade empire    salma hayek    gary lightbody    jucifer    i killed the prom queen    69 eyes    posthum    reggae    idris elba    incubus    aetarnam    mole listenig pearls    kengyelfutó gyalogkakukk    kellan lutz  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2022 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!