beszámoló [fesztivál]  2001. augusztus 30. csütörtök   12:52

nincsen hozzászólás

   Csőd. Ez nem egy bank tönkremenetele, hanem az első élményem a Budapest Parádé Reggae Kamionjával kapcsolatban. Parádé. Tigrismintás, nagyszabású fenék az Oktogonon, délután kettőkor csontrészeg Techno-Fanatics. Ez a két szösszenet már elég volt ahhoz, hogy a hetedik érzékem rosszat sejtsen. Minek ide lágy dallam, színkópás ritmusok, a sztár úgyis a Roxy kamion és társai. Bejött. Meg a Magyar Narancs REGGAE Kamion is az Oktogonhoz. Kíséret: 4 db biztonsági őr + bónuszként egy negyvenes éveiben járó, fogatlan, szociálisan alultáplált. Hangerő: nyista (igaz is: ne a saját pályájukon győzzük le a hazaiakat), lassulási távlatoknak annyi, mivel az egész karaván vagy öttel halad. A legaranyosabb valakinek a kislánya, aki már harmadszorra ad nekem prospektustSajnos, a bekiabálások sem maradnak el: tünjémánok özöne, meg a fennhéjázó holittazene. Hát nekik sehol. Na, elég: Be positive úgyis.
  
   Estére visszaérek a Felvonulásira, nyolcra vagyon kiírva a program szerint a LADÁNYBENE 27, kis hazánk reggae-krémje. Úgy fest, nem nagyon van ínyükre a ma esti produkció, a műsor is ugrik. Nem meglepő, hisz ott vagyunk, ahol a part szakad: a Karaoke Kamion mellett. Na , most már tényleg mindig légy pozitív. A koncert szuper, a repertoár a biztos, kiegészítve a One Love-val, meg a már elfeledett Rock it baby-vel. Van még 4 perc és mi még could be loved. De én már nem, ha a szomszédból mégegyszer meghallom a Rózsit. Utolsó energiánkat is eltüzeljük (tüzijáték), zászlók le, és kész. Minden rendben, de egy valamit azért ne felejtsünk, a reggae úgyis válaszol:
   Mindig tudd, hogy honnan jöttél

azonosító (nem kötelező):	ellenőrző kód:	gépeld be ide:

új hozzászólás írása: