hosting: Hunet


  cikkekfotók        
beszámoló [fesztivál]  2001. augusztus 3. péntek   11:19
nincsen hozzászólás

szerző: mily
Sziget2001 Nulla(dik)? Azaz kedd...


   Nagyon korán értünk haza Tatabányáról. Ráadásul megint nem volt hely a vonaton. Még gyorsan átnéztük egyszer Kicsi Cs.-vel a Sziget programot, aztán megérkeztünk a Keletibe. Egyáltalán nem érzem, hogy eltelt egy év. Tavaly ilyenkor már nem fértem a bőrömbe. Már februárban nem fértem bele. Folyton-folyvást azt vártam, hogy felbukkanjanak végre a plakátok, hogy meglássam végre a reklámokat a tévében. „Legyen jegyed!” Ez lett belőle. Most meg csak nagy hallgatás és bizalmas összepillantás, hogy persze-hogy-tudodom-milyen-jegyem-lesz-így... és ezt is csak alig látom. Persze leginkább azért, mert a csatornák alapból nézhetetlenek. (iszonyat, hogy ez mekkora klisé, utálom is leírni, csak sajnos nagyon is igaz). Idén egyébként valahogy nincs akkora kampány. Függetlenül attól, hogy a Szigetes sajtótájékoztatókon mindig teletömik a nagyérdeműt szendviccsel, meg kólával (abból a bizonyos fajtából). Igaz most itt volt a „Szivárvány-ügy”, meg a Sziget.hu webes felindultsága, ahol végsokig arrogáns cikkek is előfordultak. És gondolom fognak is.
  
   Szóval nem volt akkora tűz, vagy csak nem figyeltem (ez lehet, mert a többi feszttel is nagyon el voltam foglalva), bocs, pedig mentél tévén..
   Este hatkor végre elindulhattam haza fele összepakolni. Nem tudom miért, valahogy különleges alkalomnak érzem a Szigetet. Fontos, hogy mindig a megfelelő ruhát vegyem fel. Rettentő okosan kell végig gondolni, hogy mikor mit kapok magamra, és milyen kiegészítőket párosítok a ruhámhoz. Meg hogy milyen pulóvert viszek ki magammal. Pedig pont a Sziget az, ahol minden kapcsiból hót kosz lesz, semmi értelme készülni rá. De valahogy rituálévá vált. Talán mert fontos.
  
   Szóval végre hazaértem, hogy összepakoljak. És pihenjek. Ebből az lett, hogy fél éjszaka Esterházy Elefántcsonttoronybólját olvastam. Vagyis inkább tanultam, mert azt tanulni kell. Leginkább szó szerint.
   Kipakoltam az összes ruhámat a szekrényből és a földre borított rekamétámlára helyezve őket csoportokba rendeztem: pólók, trikók, nadrágok, pulóverek, kardigánok, szoknyák, satöbbi. Így talán egyszerűbb lesz az életem a következő egy hétben. Előre kitakarítottam és elmosogattam, hogy ne kelljen ilyenekkel foglalkoznom amíg Szigetelek. A hűtőt is teletömtem volna kajával, de sajnos még nem kaptam meg a fizetésem. Talán majd pénteken. Addig is nagyon jól jön, hogy kedvenc öcsém (mellesleg egyetlen) a Sziget egyik legjobb pultja mögött csapolja a sört.
  
   Délután „szerkesztőségi ülést” tartottunk. Az idézőjel azért, mert nálunk tulajdonképpen nincs ilyen. Mindenesetre megpróbáltuk beosztani a következő hét napunkat. Rekedt hangú Cs. végig azt mondogatta, hogy „persze, ő elmegy mindenhova leginkább punk-ra de nem ígér semmit, mert lehet, hogy felönt a garatra”, őrült G. pedig nem tágított, amíg az összes Metál színpad szereplőből nem adott egy kis ízelítőt a magnó segítségével... Így sokat nem hallottunk egymás szavából. Én pedig rendszeresen legalább három színpadhoz írtam fel magam, hogy azokra mindre elmegyek egyazon időben.
  
   Hiperkarma biztos, mert egyetlen feszten sem léptek fel (ekkora gázsiért nem lépnek fel... mintha megtehetnék, persze nem szólok bele, úgy látszik mégis megteszik...), és már nagyon régen volt koncertjük. Triton is biztos meg a Mr Con (Menyhárt legújabb formációja, akik egyébként lemezbemutatnak a Nagyszínpadon pénteken négykor). A Moodba is belehallgatok, bár fél óránál tovább úgysem bírom majd, úgyhogy futtában benézek Nagy Feróra az ősbikinivel, hogy aztán megérkezzem a Másfélre, ami remélem végre nekem is bejön majd. Sajnos élőben nagyon nem annyira élvezem zenéjüket mint a lemezen.... Nem éppen egy kommunikatív zenekar, függetlenül attól, hogy nagyon jó a zenéjük. Nem színpadra valók. Csukott szemmel elmegy.
  
   Szóval este félnyolcra értünk ki felvenni a jegyet, és szolidáltunk Kicsi Cs.-vel, aki várta a sajátját. Szerzett valahonnan tízért. Sorba álltunk, és hallgattuk a sok német hablatyát. Tiszta Balaton. De ide legalább nem a tejfölök jönnek. (nem diszkriminációból, csak ezek épp hosszú barna hajúak voltak).
  
   Átértünk a hídon és nem találtuk az Infot. Aztán szépen lassan feltérképeztük a környéken. Rák megvan, Bahia, Banán megvan, színház megvan, meg a Nagyszínpad is, csak ketté osztva, kicsit félelmetes, majd meglátjuk. Zsíros kenyér száz, gyros hatszáz. Beszarás. Még jó hogy vega vagyok. Egyelőre minden toitoi tele vécépapírral. Még éjfél előtt leléptünk (hogy pihenés helyett cikket írjak itthon), a HÉV-megálló szinte üres. Kapásból találunk helyet felszálláskor, szerintem idén utoljára. Szóval ma volt a nulladik, és de jó nekem, hogy még egy teljes hét. Hú de jó Nektek is!!!



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Sziget honlap

 programajánló: 
2025. december 3.
The Subways (UK) - For Eternity Tour 2025 (Dürer Kert - Budapest)
The Subways For Eternity európai turné (Dürer Kert - Budapest)
Megvan a decemberi The Subways jubileumi turnéjának két előzenekara, így teljessé vált a lineup! (Dürer Kert - Budapest)
 a rovat legfrissebb cikkei: 
The Necks különleges fellépése Budapesten
Aephanemer, Valhalore, Dark Oath
Parkway Drive, Thy Art Is Murder, The Amity Affliction
Halestorm, Bloodywood
Metál szimfónia a Barba Negrában - Lacuna Coil
As I Lay Dying, Deathmask, Hypermass
Niia a Dürerben
The Offspring Supercharged worldtour - featuring Simple Plan Budapesten
Metál ostrom a Barba Negrában - új lemezzel tért vissza az Arch Enemy
 kiemelt 
Újra összeáll a Heaven Street Seven a Budapest Parkban
  
Augusztus 8-án ismét színpadra lép a magyar alternatív könnyűzene ikonikus együttese, a Heaven Street Seven

Apparat bejelentette új albumát és európai turnéját – magyar dátum is van a listán
Clutch 30: ikonikus album ünnepe és egy masszív rock hármas a Barba Negrában
Agnostic Front visszatér Budapestre – a New York hardcore öröksége február 24-én újra felrobban a Dürerben
Lennaissance: Lenny Kravitz újraírja a saját reneszánszát Budapesten
 friss hozzászólások 

Darkest Hour (USA), Bridge To Solace, Suppression(USA), Wall Of Sleep, Casketgarden (1)
Az Arcturus Budapesten (1)
Éljen a diktatúra! – drMáriás retrospektív kiállítása a Godot Intézetben (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 nemesis    sister sin    long play 33 1/3    red´s cool    leander risingleander    strike anywhere    death    spiritual beggars    iscream    sonisphere    mocsok 1 kölykök    james franco    ghost protocol    baobinga    möbel    anna&thebarbies    dead men tell no tales    tosca    judie jay    a világűr hangjai    fesztivál    papaver    the bulletmonks    rock the nation    billy the kid  

r48
Copyright 2000-2025 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!