beszámoló [fesztivál] 2000. július 15. szombat 11:45
nincsen hozzászólás
szerző: TobiasMezőtúri Wanted Fesztivál 2000... jól érzem magam
Mire alkalmas többek között egy elhagyatott laktanya a bújócskázáson kívül? Mondjuk szolgálhat egy rockfesztivál helyszínéül is. Az 1993 óta megrendezésre kerülő Mezőtúri Fesztivál egyre emelkedő látogatottsága mára már vetekszik, az ez idő tájt, júliusban megrendezésre kerülő más fesztiválokéval. Néhány éve szombatonként egy-egy külföldi sztár is felbukkan a rendezvény nagyszínpadán, úgy mint a Toy Dolls, a New Model Army, a Dog Eat Dog és az idén az Apocalyptica, ezzel is emelve a programlista színvonalát.
A vasútállomástól busz szállítja a pár kilométerre fekvő helyszínre a látogatókat, a merészebbek és edzettebbek pediglen gyalog lódulhatnak neki a távnak. Megérkezvén a bejárathoz egy gyors ellenőrzés végeztével már nézelődhetett is az ember a megfelelő sátorhely után. Szinte törvényszerű, hogy mire odaér a táborba az ember már nincsen tökéletes hely. Vagy a talaj nem a megfelelő, egyenetlen vagy az égi tűzgolyó süti a sátrat valamely napszakban tűzforróra. Hiába, a nulladik napon lement élelmesebb egyéneknek jutottak a tuti helyek. A zuhanyzóhely meglátogatását követően (ahol felhívták a figyelmünket, hogy a víz az egész településen fertőzött, és senki se igyon belőle, de kinek is jutna eszébe vizet inni?-)) körülnézés a helyi italkimérésekben. A terep körbemászkálása után megállapítható volt az a tény, hogy nincs az embernek szüksége térképre. Az ismerősöket is hamar megtalálja az ember, akiktől a „majd valahol ott találkozunk” szöveggel vált el pár nappal ezelött. A csütörtök délutáni háborús malacokkal beinduló zenei áradat hevében, baráti körben elfogyasztott valamilyen hagymás hús ízét elvevő unicumot követően, a habzó sört iszogatva az ember lelkesen konstatálja magában a következőket: „jól érzem magam”.
A pénteki napon egyesek kimentek a helyi strandra, a kenyérre vágyók és a non-stop bulizósok meg a negyed órai sétára lévő kisközértet és a mellette lévő presszót vették ostrom alá. Egyetlen hiányossága az volt a fesztiválnak, hogy sehol nem lehetett normális reggelit venni (tej, kifli, kakaó), viszont sikerült meleg teára szert tennünk (icetea mikróban). Pár frissen felkelt, összeszűkült szemű tóbiás az otthonról hozott májkrémmel megkent friss lángossal is megpróbálkozott. A délben megbeszélt vizifocinak egyik résztvevő feléből egy lány jelent meg azzal a sajnálatos hírrel, hogy a meccs a csapata távolléte miatt (az előbb említett presszóban voltak) elmarad. Pedig olyan jól megbeszéltük a foci stratégiáját, hogy veszíteni fogunk, ha kell öngólokat is rugunk. Az estefelé eleredő eső Lukácsék koncertjének végére érte el tetőfokát, de ez mit sem csillapította a bulizni vágyókat. Könnyed szerelmek illetve barátságok szövögetésén fáradozó virgonc fiatalokat, egyhelyben ácsorgó, nézelődő magányos lányokat és fiúkat vagy valamely koncertre vagy éppen onnan botladozó ingaórákat elnézegetve az ember gondolatait (amennyiben voltak) az éjszaka fényeivel játszadozó levegő borgőzös aromája tompította homályossá.
Fél nap kihagyás. A szombati verőfényes nap délutánján kezdődő délszláv hangulatú koncert kellő józansággal való meghallgatását követően kis ebéd a színpad melletti étkezdében. Kis táncolás. Beszélgetés a „nem emlékszel? tegnap este...” emberével. És máris ott volt a következő naplemente, mely után elérkezett a háromnapos fesztivál csúcspontja, a fergeteges csellókoncert. Az ámulat után vágtatás a kisszínpadhoz ahol egy magyar reménységcsapat szaggatta éppen a húrokat. A hajnalt átvirrasztva reggel arra eszméltünk, hogy a biztonságiak végigjárták a tábort s mindenkit felzargatva közölték, hogy nyolc óráig szólt a hetijegyünk érvényessége. Szerencsére trombitát nem vettek igénybe, ahogyan ´99-ben egy másik fesztiválon Hajdúszoboszlón történt. Végülis pozitív dolog volt, hogy felébresztettek, mivel éppen az összecsomagolást befejezvén eleredt az eső. A még álló szomszéd sátor lakói kénytelenek voltak vízesen összetekerni hajlékukat. A végkicsengést az vasútállomáson fűben várakozó, heverésző ismerős arcok bólogató serege adta meg.
11:45
