hosting: Hunet


  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2001. december 29. szombat   14:44
nincsen hozzászólás

szerző: mily
Elő-élő zene: Carpetbagger, PUF
2001 december 22, Wekker időmúlató

   Mikor jön el az a pillanat, amikor végre nem a kínosan üres tánctérnek játszik egy előzenekar? Mi történik, minek kell történnie? Kedves zenész hölgyek-urak, akik esetleg olvassátok ezt a pár sort, és túlvagytok már ezen a pillanaton, kérlek titeket, őszintén és esdekelve, hogy meséljetek erről (mily@freemail.hu ), mert komolyan érdekel, ahogy a gejzírek vagy az északi fények titka is. Biztos erre is van magyarázat. Hogy mikor és mitől jön el az a pillanat, hogy az akármennyire maroknyi kis tömeg is ott várakozik a színpad előtt, és mikor a zenekar végre játszani kezd lendülnek a karok, és mozdulnak a csípők. Nem hinném, hogy ez az ismertségen, sztárságon, vagy mifenén múlna... Szóval tényleg érdekelne, hogy hogyan volt ez egykor mondjuk a PUF-nál, amire ezen a bizonyos estén viszont megtelt a táncparkett, míg a Carpetbagger csak a kósza pillantásokat köszönhette meg a dalai után.
  
   Mert szerintem nem arról van szó, hogy „sz*rok”, ahogy egy ismerősöm nyilatkoztatta ki valami fórumon, mert nem azok. Lehet hogy nekem rossz az értékítéletem, de a Carpetbagger-ben minden megvan, ami kell: kedves énekes kedves tánccal, vagány basszer, ráadásul öt húrral, pörgős dobos, egyáltalán nem unalmas ritmusokkal, és jóképű szólógitáros, micsoda kék szemekkel! Persze szólnak a feldolgozások, Red Hot, meg más alapművek, de a saját számok is érdemesek az előadásra. Meghallgattam az ajándék demojukat, és meg kell hagyni, hogy emlékeztem ezekre a dalokra. Dallamos rock, valami modern funky alappal, néhol jazz-es megoldásokkal. És a szövegek sem rosszak, sajátos ritmusuk van, de olyan jó kis egyszerűek. Emészthetőek. És miután Richard Field énekes-gitáros gondolom anyanyelvén énekel, még az angolság sem idegen a zenekartól. Emlékszem annak idején, mikor mondjuk a Puzzle-t hallottam nemtomki előtt játszani, az iszonyú volt. Nem nagyon kell erőltetni ezeket az angol dolgokat, mint ahogy a Quimby-éknél is jobban csúsznak a gyomorba azok az átkozottul megírt magyar szövegek. De mondom, ebből a Carpetbagger-ből igazán természetesen jön az angolság.
   Szóval nem is értem miért kellett majdnem egyedül tapsikolnom a táncparkett szélén bátortalanul... Talán ennek a zenekarnak is eljön majd az a pillanat, amikor megtelik a színpad előtti tér, és tomboló tömeg éljenzi majd a dalok észvesztő, gerjedt-elnyújtott, utolsó akkordját. Kívánom nekik.
  
   A zenekar (Wilhelm Gábor - szólógitár, Kothencz Tamás - dobok, Kovács Zoltán - basszus, Richard Field - ritmusgitár, ének) legközelebb szilveszterkor lép fel az Almássy téren, ahol Dönci-gitáros segíti majd őket virtuóz játékával.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 programajánló: 
2025. december 3.
The Subways (UK) - For Eternity Tour 2025 (Dürer Kert - Budapest)
The Subways For Eternity európai turné (Dürer Kert - Budapest)
Megvan a decemberi The Subways jubileumi turnéjának két előzenekara, így teljessé vált a lineup! (Dürer Kert - Budapest)
 a rovat legfrissebb cikkei: 
The Necks különleges fellépése Budapesten
Aephanemer, Valhalore, Dark Oath
Parkway Drive, Thy Art Is Murder, The Amity Affliction
Halestorm, Bloodywood
Metál szimfónia a Barba Negrában - Lacuna Coil
As I Lay Dying, Deathmask, Hypermass
Niia a Dürerben
The Offspring Supercharged worldtour - featuring Simple Plan Budapesten
 kiemelt 
Újra összeáll a Heaven Street Seven a Budapest Parkban
  
Augusztus 8-án ismét színpadra lép a magyar alternatív könnyűzene ikonikus együttese, a Heaven Street Seven

Apparat bejelentette új albumát és európai turnéját – magyar dátum is van a listán
Clutch 30: ikonikus album ünnepe és egy masszív rock hármas a Barba Negrában
Agnostic Front visszatér Budapestre – a New York hardcore öröksége február 24-én újra felrobban a Dürerben
Lennaissance: Lenny Kravitz újraírja a saját reneszánszát Budapesten
 friss hozzászólások 

Darkest Hour (USA), Bridge To Solace, Suppression(USA), Wall Of Sleep, Casketgarden (1)
Az Arcturus Budapesten (1)
Éljen a diktatúra! – drMáriás retrospektív kiállítása a Godot Intézetben (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto
Live Nation
Livesound
Tukker Booking
New Beat

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 the exploited    novelists    refused    candlemass    hitchcock    björk    solefald    nicole holofcener    affliction    balaton sound    living dead army    veridia    sear bliss    szántó faszi    scar symmetry    kósza band    gaza    danny devito    az emlékmás    izegrim    teräsbetoni    twilight of the gods    dead kennedys    adept    blind myself  

r48
Copyright 2000-2025 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!