szerző: Millenáris.HuDANSpect sorozat - Proyecto Titoyaya: Oscar Wilde arcképe (E) 2008.április 16-17., szerda, csütörtök, 20:00, Millenáris Teátrum – Budapest
Koreográfus: Gustavo RamÍrez Sansano
A nemzetközileg is elismert spanyol balett-táncos, koreográfus pályafutását Barcelonában kezdte (Instituto del Teatro of Barcelona, Ballet Joven de Alicante, Ballet Contemporaneo de Barcelona), majd Madridban folytatta táncosként a Ballet de la Comunidad de Madrid együttesében, ezt követően pedig Hollandiában a Nederlands Dans Theater 2, majd az amerikai Hubbard Street Dance Chicago vendégművésze volt. Számos ország legkíválóbb együttesei mutatták be koreográfiáit, úgymint a 2&1 for Mr B Cannes: Les Etoiles de Ballet, Dominic Dance Theatre (USA), Luna Negra Dance Theater (USA), Hamburg Ballet (Németország). Előadásaival rendszeres vendége a nemzetközi tánc- és balettfesztiváloknak. Jelenleg a Titoyaya Dance Project művészeti vezetője, valamint az Universidad Miguel Hernández és a Conservatorio Superior de Valencia tanára.
Fontosabb díjak, elismerések:
1997 első díj: Ricard Moragas of Barcelona Koreográfus Versenyen, Barcelona
2001 első díj: Dom Perignon Koreográfus Verseny, Hamburg
Legjobb koreográfusi díj, a Legjobb előadás díja: Las Artes Escenicas de la Comunidad Valenciana
2004 a Por La Danza Magazin 15. jubileumi számában a legjobb tizenöt táncos között említette Ramirezt.
Első budapesti vendégszereplése során az Oscar Wilde arcképe című koregráfiáját láthatjuk, melyet valenciai székhelyű saját társulatával, a 2002-ben alapított Proyecto Titoyayával hozott létre.
Oscar Wilde arcképe
Az előadás során feltárul a híres angol regényíró, Oscar Wilde világa, az a kettősség, amelyben élt. A sötét háttér jól szemlélteti az emberi viszonyokat, amelyben két érzelmi pillér fedi fel magát a főszereplő Wilde előtt. Láthatjuk férjként a felesége, Constance oldalán, másrészt betekinthetünk másik életébe, amelynek főszereplője Lord Alfred Douglas, akiknek fiatalsága, szépsége rabul ejtette az írót, és menthetetlenül beleszeretett. Ezt a kettősséget, a dinamikát, az érzelmek hullámzását, az örök nyughatatlanságot még inkább elmélyíti Franz Schubert csodálatos muzsikája. Mindemellett a koreográfus felveti a művészet győzelmének kérdését a szépség, a tolerancia és az individualizmus felett, és próbál választ találni minderre a tánc, a mozgás nyelvén.