lemezajánló [nagylemez] 2005. április 2. szombat 12:20
nincsen hozzászólás
szerző: kishellSzóda : Szelíden Pocox Média
A Szóda zenekar dalaiba véletlenül futottam bele az interneten. Az általam meghallgatott számok első hallásra is tartalmazták azt a többletet, ami miatt érdemesnek találtam őket arra, hogy többet is foglalkozzam zenéjükkel. Szódáék már próbálkoztak lemezkészítéssel, de a kislemezek nem keltettek akkora visszhangot, mint a Szelíden.
Tizenhárom beat szerzemény található a korongon, és talán senki nem sértődik meg, ha azt mondom, helyenként erős Kispálos áthallásokkal büszkélkedhetnek, ám szövegében sokkalta naivabb és kedvesebb muzsika az övék. A külcsín magával ragadó, a borító rajzolt ábrái kedvesek és szépek, amolyan magányos-szerelmes hangulatot idéznek meg, ami, ahogy azt hallhatjuk, jól illeszkedik a belső tartalomhoz. Külön kedvesség a hallgatók felé, hogy tisztességes szövegkönyvet mellékeltek.
Stílusos hangokkal indul a lemez, nem csapnak hirtelen a húrok közé, ehelyett inkább távoli gitárhangokat hallunk, amiből még bármi lehet. Bármi, ami beat. Kis basszusgitár, egyszerű dobjáték, hangulatdallamok vezetik fel az első dalt, mely egyébként a Csábító címet viseli. A szövegeken keresztül egy nagyon érzékeny ember világképébe tekinthetünk be. Az érzelmi töltetet remekül emeli ki a visszafogott, vagy inkább sumákul megbúvó billentyűs, Kovács György játéka, ami nagyon jól szembeállítható a szólózásra is hajlamos, erős riffeket is megeresztő gitárosokkal. Nem csak a szövegben, a zenében sem fedezhetünk fel szégyellősséget, a pörgős számok mellett szelídebb dalok is megszólalnak, példuál a frappáns váltásokkal tarkított Ki a szélre, ahol a kis gitárreszelés mellett nyugis szakaszokkal is találkozunk. A Szelíden című dal egy igazán szép vallomás dalba foglalása: „Szelíden henyélünk a kéken remegő ég alatt, nem kell most semmi, jó veled nézni a magasan szálló madarakat.” Érdemes megtalálni az egyszerű képeket és gondolatokat a dalokban, ez az, ami igazán közel hozza a zenét a hallgatóhoz. Ilyen egyszerű kép az Utószezon „Kihűlt kövön ülök”-je, vagy a Nem is látszom ablak alatt elhaladó szívárusa.
Érdemes külön szólni az Ezek a lányok című dalról, tudniillik, „ezek a lányok csak friss szexuális élményre vágynak”, a zavart legények meg csak vigyorognak. Egyetlen hangulatot és gondolatot megfogalmazó rövid kis dalba gyúrták ezt a véleményt. A Szív utcával együtt nagyon jó kis párost alkotnak, mindkettő ugyanazt a problémát ragadja meg, eléggé különböző módon.
Beszélhetnék még a dalokról, de mindegyik olyannyira személyes érzelmeket katalizál, hogy nehéz volna objektíven átfutni rajtuk. A felvétel tanúsága szerint hat nagyon jól együttműködő zenész alkotja a Szódát, és különös színfoltja ők posztmodern korunknak, hiszen szinte mindenféle eklekticizmust mellőztek a zenéből, és egy kellemes homogén beat-rock lemezzel jelentek meg a lemezjátszókban.
1. Csábító 2. Valami kell 3. Ki a szélre 4. Szelíden 5. Nem is látszom 6. Én már látom 7. Ezek a lányok 8. Szív utca 9. Idegen világ 10. Lélektanulmány 11. Kedves Megszúrt Állatok 12. Utószezon [13. Idegen világ]
Zenekar:
Kiss Ágoston: dobok Farkas Béla: basszusgitár, ének, vokál Tekse Balázs: gitár, vokál Kovács György: billentyűk Kovács Gábor: gitár Czeglédi Attila, vendégzenész: perka