szerző: Wastl RóbertMátyás Attila és a New Age 2003 december 17, Marco Polo Klub
Út és az Eső
Nem sok dolog van, ami december közepén kimozdít egy görbe estére, de Mátyás Attila koncertje e ritka kivételek egyike volt. Ezúttal a hangulatos Marco Polo Klubban történt a fellépés, amit remélhetőleg egyre több követ majd. Naszóval: Mátyás Attila... Roppant nehéz egy olyan emberről, zenészről írnom, akinek meghatározó zenei élményeket köszönhetek kb.15 éve. Persze most nem kezdem el ajnározni az F.O.System-es időket, amikor barátunk Nephilim és Christian Death pólóban szórakoztatta a Lyuk feketébbik részét, vagy amikor western-szerkóban pengetett a Sex Action ”mocskos állatai” között.
Azzal sem akarok senkit untatni, hogy milyen varázslatos Agnus Dei koncerteket láthatott a kissé megfogyatkozott közönség a 90-es évek közepén... Szóval akit érdekelt, tudta, ott volt.
Akkor most már gondolom jó lenne, ha valamit írnék erről a koncertről, ahol egyből 2 dolog is feltűnt. Az első, hogy új perkás fiú lépett a csapatba, akit Matyi Anthony-ként mutatott be, majd észrevettük kedvenc éneklős lányaink hiányát is. Dehát ez egy pici hely, kis színpad, majd a következő koncerteken ismét láthatjuk Őket. A műsornak a „Föld és az ég” lemezanyag volt a kerete, ezen kívül az egyetlen (sajnos) Agnus Dei cdről (Minden) a jól ismert számokat - természetesen áthangszerelve - hallhattuk. Érdekes dolog a számok újragyúrása, például az Út és az Eső című szám nagyon bejön minden koncerten. Szinte állandó vendég a Csend is, ami már a régi időkben is a kedvenceim közé tartozott...
Béke
Az aktuális anyag dalai nagyrészt „lemezesen” szólnak, de sose lehet benne biztos az ember, hogy mikor jut eszébe a zenekarnak egy picit belenyúlni, az igényesség határain belül persze. A nyitó Föld című dal szerintem remek választás koncertkezdésre, ezt mindig sikerült jól kitalálnia Matyinak már a régi időkben is. A lemeznek tulajdonképpen minden dala koncertre való és ebből lehet csemegézni az élő fellépésekkor, hol ez, hol az a szám ugrik elő.
Azért vannak állandó dalok, ilyen például a Béke, ami azt hiszem az egyik első szólóban íródott darab. Már pár éve csiszolódik és egyre jobb lesz. Aztán később jöttek sorba az újak: Várj, Szeretnéd stb, és a lemezről lemaradt, de mostanában közönség kedvenc Sivatag. Volt egy eddig nem hallott szám is, nyilvánvalóan a címét nem tudom, de az biztos, hogy legközelebb várni fogom!
Ami feltétlenül említésre méltó így a vége felé, az egyik legfontosabb része ennek az estének: a Zenekar. Merthogy éveken keresztül nem volt állandó csapat Attila mellett és végre ez a tavalyi évben megoldódott, vagyis újra vannak IGAZI muzsikusok! Az idősebb rockzenét hallgatók körében még ismerős arc is felbukkan: Váry Zoli ül a dobok mögött aki régen a Sing-Singben verte a bőrt. Bőgőn Kiss Laci nyomja és a már említett 2 vokalista lány, akik azért majdnem mindig ott vannak: Rostás Regina és Vasvári Viki. Végül perkán az itt debütáló Oláh Anti.
És akkor talán pár szó a jövőről: Február 26-án a Gödörben lesz a következő koncert, ahol ha minden igaz, lesz nagy meglepetés, bár ezt csak halkan merem mondani és nem akarom elkiabálni. Bár azt hiszem pont ezt tettem. Aztán a nyári szokásos fesztiválok, ahol nem szokásosan fellép a zenekar, de persze akkor hiszem, ha már a színpadon állnak.
Mindenesetre úgy látom, hogy nagyon egyben van a csapat, és talán ez erőteljes rúgást ad Attilánknak és visszatér aktívan közénk!!!