hosting: Hunet
img_up/1611/bannerc96814ea.gif
  cikkekfotók        
beszámoló [koncert]  2003. július 11. péntek   12:16
nincsen hozzászólás

szerző: Anna
Dead Soul Tribe, Perfect Symmetry, The Dethroners
2003 június 27, MegaPub

  The Dethroners

  A zuglói Mega Pub kezd kedvenc helyeim egyikévé válni. Na nem a hangosítás miatt, mert azzal előfordul némi gond, viszont az utóbbi időben jobbnál jobb bandákat hallhatunk itt megszólalni. Így volt ez most is, kíváncsisággal teli vártam a péntek estét, hiszen kit hagy hidegen a Devon Graves (alias Buddy Lackey) név?
  
  Az estét a magyar The Dethroners (régebben Art of Dethronement) nyitotta. A számos demoval és egy EP-vel rendelkező zenekar története 1997-re nyúlik vissza, a 2000-ben megjelent kislemezük a Metal Hammer támogatását élvezte, ezt követően pedig a Szigeten is felléptek. A hegedűvel, csellóval, szintetizátorral megspékelt hangzás miatt talán az Anathemá-hoz vagy a My Dying Bride-hoz hasonlítható gothic-metal ezúttal is jól szólt, hallható a zenekaron az összeszokottság, és az a tucatnyi koncert, ami már a hátuk mögött van. A The Tragedy of Man címen futó új lemezük a bulin már kapható volt, alapja Madách drámája, Az ember tragédiája, a srácok ezt a témát feszegetik. A korábbihoz képest metálosabbra vették a hangzást, zenéjük mégis jellegzetes, sokszínű, legtöbb előadott dalukra érvényes a megfoghatóság, sajátos elemeik mellett slágeresebb témákat is feldolgoznak. Ebben az időben még nem volt épp tele a hely, de azért a közönség tapsolt, elismerően bólogatott, és biztos, hogy nem csak azt nézte, mennyi van még a korsójában.

  Perfect Symmetry

  Rövid átszerelést követően szólaltatta meg húrjait a pécsi Perfect Symmetry. Az együttest 1997-ben alapította Kusinka Tamás gitáros és Rém László basszusgitáros. A kezdeti útkeresés után a tagok a progresszív metál illetve a rockzene ösvényét választották, azt, amelyiken a Queensryche és a Fates Warning is jár. Később Tanai Péter személyében billentyűs is került a bandába, majd énekes után néztek, hogy a gitáros teljes egészében átadhassa magát a pengetésnek. Friskó Péter énekes jött, a basszusgitáros ment, illetve Szkróbó Szabolcsra cserélődött.
  
  A Morning című demo már ezen felállás gyümölcse. A koncerten is hallható Whistle of Rain-hez video is készült, majd felkerült a Power Hung(a)ry címet viselő válogatás CD-re, a Shock! magazin pedig saját promóciós CD-jére tette fel. 2000-ben a Stonehenge és a Da Capo mellett harmadikként a PS nagylemez megjelenését támogatta a Metal Hammer. Ezúttal program egy instrumentális számmal kezdődött, majd az énekes is megjelent a színpadon, és nyugtatólag megjegyezte, hogy a PS mindössze 40 perc (7 dal) erejéig tart föl bennünket. Kár volt, mert igazán profi műsort adtak, a kivált billentyűs nélkül durvábban szóltak, ami nem feltétlenül hátrány, ma este biztosan nem volt az. A súlyos témák akusztikus betétekkel váltakoztak, és a Never-t, a Triumph and Empty-t, vagy a Train of Passion-t hallgatva a vájt fülű progresszivisták és a rock zenét kedvelők is megtalálták a számításunkat.
  A srácok tartották magukat a beígért időhöz, majd tapsvihar és füttyzúgás közepette leléptek (a színpadról).

  Dead Soul Tribe

  Amíg a várva várt Dead Soul Tribe felkészül, lássuk, mivel is állunk szemben. Az Psychotic Waltz egykori énekese megunván együttesében zajló konfliktusokat, nehézségeket, nevet váltott és összehozta a DST-t. 2002-es debüláló lemezük hallatán először azt mondanánk: progresszív, de némi fülhegyezés után rájövünk, hangzásuk egyben sok más bandát is ver a táborban. Graves sokkal inkább egyfajta sötét irányt képvisel, nem veszik bele abba a túlbonyolítottságba, amit sok prog banda elkövet. Graves hangja is kitűnő, igen széles skálán mozog az egészen lány tónusoktól a vad üvöltésig. A július végén megjelenő Murder of Crows lemezbe mi már most bepillantást nyerhettünk, ami valamelyest progresszívabbnak ígérkezik, mint elődje és a korábbi szenvedélyesség mellett az agresszív hangvétel is számottevőbb.
  
  A srácok intrója” elég hosszúsa sikeredett, mert hangolással gondok voltak, majd a Coming Down-nal nyitottak, de a várva-várt hidegrázás sajnos elmaradt, ugyanis a hangzás az első fél órában nem állt a zenekar pártján. Ez szemmel láthatólag zavarta is őket, eleinte nem tudták teljesen átadni magukat átszellemült zenéjüknek. Kár, mert olyan fantasztikus dalok hangzottak el, mint a lendületes Powertrip, az elszállós, földöntúli The Haunted, és a Tool-osan súlyos The Drowning Machine. Szerencsére a hangzás némileg helyrejött, így a zenészeknek is sikerült feloldódni, ettől kezdve pedig a koncert szinte minden egyes pillanata maga volt a csoda. (Azért szinte”, mert a technika sátánja többször is kísértett az est folyamán.) A végtelenül melankolikus, gyönyörű szép Once dallamaitól többször végigfutott a hátamon a hideg A sötétebbnél sötétebb dalok között azért jól esett hallani a felszabadult hangulatú Under The Weight Of My Stone-t, és az Empty-t, amit hosszabb verzióban adtak elő. Ezután a már említett új lemezükről, a Murder Of Crowsról játszottak el egy szívbemarkolóan szomorú tételt.
  
  A CD ugyan itthon még nem jelent meg, a közönség az új nótákat is kitörő lelkesedéssel fogadta. Később a zenekar többi tagja levonult a színpadról, egyedül Devon maradt ott egy szál akusztikus gitár társaságában, és belekezdett a Psychotic Waltz My Grave-jébe. Szavakkal leírhatatlan volt... Az est folyamán több klasszikus nóta is elhangzott a régi zenekartól, többek között olyanok, mint a Skeleton, a Locust, és mindenki nagy örömére Social Grace lemez I Remember c. száma, ahol a fuvola is előkerült. A zenekarban mindenki maximálisan teljesített, de látszott, hogy Devonra épül az egész produkció. Amellett, hogy leénekelte a
  műholdat az égről, hihetetlen kisugárzással rendelkezett a színpadon. Nem igazán a szavak embere Ő, mégis kitűnően tartotta a kontaktust az egybegyűltekkel. A közönség követelésére két ráadást is nyomtak a másodikat legalább 5 perces masszív tapsolás és DEAD SOUL TRIBE!!!” kántálás előzte meg -, köztük az első lemez két legjobbját, a You-t, és a Pink Floyd-os Into The Spiral Cathedralt, amely még billentyű nélkül is frenetikus volt. Bármekkora sablonnak is hangzik, de mégsem tudok mást írni, mint hogy feledhetetlen élmény volt ez a koncert. Az új lemezt pedig várjuk, nagyon várjuk.
  
  A Perfect Symmetry mélyebb tanulmányozásában egyébként AmonSerrano, a DST dalainak felidézésében pedig Nausea volt segítségemre.



Szólj hozzá!
azonosító (nem kötelező):ellenőrző kód:gépeld be ide:

új hozzászólás írása:




 Hozzászólások:
 nincsen hozzászólás


 kapcsolódó linkek: 

Underground fotógaléria

 programajánló: 
2019. augusztus 28.
Woodstock 50 - Hungary Festival
2019. augusztus 30.
A hot jazz virtuózai - The Rollini Project
Először rendezik meg a New Millennium Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált és Mesterkurzust
 a rovat legfrissebb cikkei: 
FEZEN 19´
Iggy Pop
Rockmaraton 2019 - 2. rész
Rockmaraton 2019 - 1. rész
EFOTT ´19
Steel Panther, Atomic Playboyz
Dead Can Dance
Whitesnake - Flesh & Blood World Tour 2019
Amon Amarth, Trivium
 kiemelt 
Evanescence szeptemberben Budapesten
  
A legújabb európai turnéja keretében, Budapestre is ellátogat az amerikai Evanescence zenekar, 2019

Human Target EU/UK Tour 2020- Thy Art Is Murder, Carnifex a Barba Negra Music Clubban
Maxxwell; CoreLeoni (Leo Leoni-Gotthard) a Durerben
Mustasch, Motorjesus, Dynamite a Durer kertben
Hammerfall Budapesten - World Dominion Tour 2020
 friss hozzászólások 

A rock ötven árnyalta - The Dead Daisies (2)
Satyricon, Suicidal Angels (3)
Könyvtárban forgatott klipet az Emma Undressed (1)
Böngésző
rovatok
hírek
fotó
videó
előzetes
beszámoló
interjú
lemezajánló
magazin
kultúra
előadó
napló
alrovat ajánló
asztaltársaság
blog
botrány
dalszöveg
díjátadó
életrajz
építészet
festészet
film
gasztronómia
háttér
internet
kis pipa
médiaművészet
mese
posztumusz
próza
retro
rizikófaktor
skandalum
szobrászat
tévématiné
vers
PlayDome ajánló
PlayDome magazin

Partnerek
Concerto Music
Hammer Concerts
Livesound Productions
VilágVeleje Produkció

Impresszum
Médiaajánlat
Adatvédelem

 címkefelhő
 frogshow    kmfdm    tükrös    gamma ray    house of pain    ben stiller    six feet under    rivers run dry    wall of sleep    machine head    killfest     szelíd teremtés - a frankenstein-terv    begotten silence    ridley scott    sollen    tim owens    fridvalszki mark    depeche mode    melechesh    assassin    mission impossible    kézdy luca    mc verse        recoil  

img_up/1611/bannerc96814ea.gif
Copyright 2000-2019 Underground Magazin
Minden jog fenntartva! A lap bármely része csak engedéllyel használható fel!