beszámoló [koncert] 2001. március 23. péntek 13:57
nincsen hozzászólás
szerző: mogyoroRepublic 2001 március 15
Már lassan hagyománnyá válik, hogy minden évben ezen a napon ad koncertet a magyar könnyűzenei élet egyik legnagyobb lemezgyárosa, az évi két-három lemezzel jelentkező Republic. Így volt ez idén is. A fél nyolcra kiírt kezdésre mi már hét órakor ott voltunk. Szerencsére, mert ruhatár az nem volt. Rohangálhattam ki a kocsihoz, hogy berakhassam a kabátokat. A szekusok dicséretére legyen mondva, szó nélkül kiengedtek. Mikor bent voltam, hallgathattam a hangfalakból szóló legjobb Republic nótákat. Ezek nem is voltak a koncerten felcsendülő számok között, viszont, legalább elhangzottak. De ne rohanjunk előre annyira, még nem megy a műsor. Az csak negyed óra késéssel kezdődött - attól a zenekartól, akiket régen szerettem, csak azzal a fránya kismadárral elcseszték rajongásom, s csak a tavalyi CsehTamásos albumuk segített valamelyest visszatalálnom feléjük.
Akkor had szóljon. Illéses bevonulás, füst, slágerek. Érzem, mennyire le vagyok maradva, csak minden második számot ismerek, de ez sem veszi el a kedvemet, végül is szórakozni jöttem, s teszem is azt a rajtam kívül megjelent - öt évestől ötvenvalahány évesig terjedő korosztályú - tömeggel együtt, akik a számok alatt egy emberként mozognak.
A látvány maga a csoda. A színpad három emeletből áll, amik egymás mögött helyezkednek el, a legmagasabb leghátul. Körülbelül két méter a szintkülönbség. A legalsón a zenekar játszik. A másodikon a Somogy táncegyüttes ropja a népzenei alapokon nyugvó zenére a táncot. A harmadik szinten függönnyel körülvéve a Budapest Juventutis Szinfonikus Zenekar ül, mint egy kép. Sajnos, a rájuk eső rossz hangosítás miatt az esetek nagy részében tényleg csak a díszlet szerepét töltik be, mert ha a Republic is játszik, őket nem hallani, vagy csak sejteni lehet.
Maga a koncert tetszett, jól éreztem magam. A zenekar kétszer jött vissza. Az első szünetben megkapták tavalyi Aranyalbum-ukra, s az idei Só és cukor-ra az aranyat, megköszönték a támogatóknak (akik nélkül ez a koncert sem jött össze - hiába a 2800Ft-s jegyár), majd régi slágerekkel újra játszani kezdtek. A második ráadás után meghajoltak, megköszönték a támogatóknak - akik nélkül nem jött volna össze a koncert -, technikusoknak, menedzsereknek a segítséget, s remélve, hogy lesz még ilyen buli, elbúcsúztak.