szerző: Pjotr„Leg”-ek az Arcus Temporum fesztiválon Pannonhalmán
Találkozás, közösségi élmény, harmónia, béke, zene, irodalom, képzőművészet és spiritualitás. Mindez egy helyen, a Pannonhalmi Főapátság fesztiválján, az Arcus Temporumon. A bencés szerzetesközösség 2025. augusztus 22–24. között arra hívja a Vendégeket, hogy a hegy tetején, a falakkal körülvett „városban” és kertben találkozzanak egymással, a művészekkel, önmagukkal, Istennel, a kultúrával. A fesztivál három napján összesen csaknem harminc zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális programmal várják az érdeklődőket.
Világszerte az egyik legtöbbet játszott zeneszerző, Európa legjobb zenészeiből álló kamarazenekar, az egyik legkeresettebb csellóművész és a legkiválóbb fiatal magyar művészek. Igazán kivételes zenei programmal várja a közönséget a 21. Arcus Temporum. A fesztivál idén is egy kortárs és egy klasszikus zeneszerzőt állít egymás mellé. A művészeti vezetők, Simon Izabella és férje, Várjon Dénes zongoraművészek az Arcus öt hangversenyének műsorát Felix Mendelssohn Bartholdy és Jörg Widmann műveiből állították össze.
A művészházaspár mindig szereti úgy összeállítani a programjukat, hogy a meghívott zenészek nemcsak a világ legkeresettebb művészei, hanem erős személyes szálakkal is kapcsolódnak hozzájuk. Így esett a választás Jörg Widmannra is, aki napjainkban az egyik legtöbbet játszott komponista. „Nagyon kedves barátunk és egy reneszánsz személyiség, aki sokféle területen mozog a zenén belül. Csodálatos szerző, klarinét- és zongoraművész és karmester egyben, és minden »szerepében« jelen lesz a fesztiválon” – mondták. Majd hozzátették: „a másik komponistánk Felix Mendelssohn Bartholdy, akiről Robert Schumann azt mondta, hogy a romantika Mozartja. Annyira tiszta lelkületű a zenéje, hogy úgy érezzük, Pannonhalmán még direktebben szólhat az emberekhez.”
Jörg Widmann mellett a kortárs zenei világban szintén az egyik legkeresetteb és legsokoldalúbb művész, Nicolas Altstaedt is jelen lesz a fesztiválon. A csellóművész szólistaként, karmesterként és művészeti vezetőként a régizenétől a kortárs zenéig terjedő repertoárral lép fel világszerte. Az Európa legjobb zenészeiből álló Chamber Orchestra of Europe közreműködése a hangversenyeken igazi kuriózumnak ígérkezik, hisz a kamarazenekart Magyarországon csak ritkán hallhatja a közönség. Mellettük fellép a gyönyörű hangú szoprán, Csővári Csilla és számos fiatal tehetség – Langer Ágnes és Osztrosits Éva hegedűművészek és Karasszon Eszter csellista – is.
„Lesz egy újdonság a fesztivál életében. A mendelssohni Szent Iván-éji hangulatból kiindulva úgy éreztük, hogy szép lenne, ha a koncertek sorába egy éjszakai hangversenyt is beillesztenénk. Fontos számunkra a csend hangja, amely az éjszakában még sokkal hangosabban tud szólni, és a Boldogasszony-kápolnában ez a szombati koncert igazán meg tudja szólítani az emberek lelkét” – mondták a művészeti vezetők. A Pannonhalmi Főapátság és az Arcus Temporum hívószava idén a KERT, amelyre a zenei és egyéb programok is reflektálnak.
„Ha az Arcus Temporumon idén, a KERT évében belépünk a monostorba, akkor valahol az idők végezetén találjuk magunkat, ahol Isten, ember, természet és kert kiengesztelődik egymással. A KERT évad arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyire törékeny ez a világ, mert veszélyeztetettek az emberi kapcsolatok, veszélyeztetett a környezetünk és a kultúra is. Az Arcus Pannonhalmán idén mégis reményt akar adni, hogy lehetséges a harmóniát pont a párbeszéden keresztül megtalálni” – fogalmazott Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója.
Ennek a harmóniának a megtalálásában és megtapasztalásában segítenek a bencés szerzetesek által felajánlott alkalmak. A Vendégek egyebek mellett Hortobágyi T. Cirill főapát és Saly Noémi helytörténész vezetésével fedezhetik fel a Bazilikát, a Kerengő-kertet és az Arborétumot, míg Konrád atya és Kiss Zsolt, a Szent Márton-bazilika karnagya a Főapátság orgona- és képzőművészeti gyűjteményében kalauzolja őket. Szilveszter atyával és dr. Palotai Gabriella pszichiáterrel csendmeditáción vehetnek részt a templomban és a Kerengő-kertben, de gyógyító illatokról is hallhatnak előadást, Bánk testvér pedig labirintusjárásra hívja az érdeklődőket. A fesztiválnak idén is a szerzetesközösség imádságos napirendje adja a keretét. A zsolozsmákba a fesztivál résztvevői – a művészek és a közönség is – szabadon bekapcsolódhatnak.
„Azt hiszem, van valami közös abban a késztetésben, ami a kertészkedésre, és abban, ami az írásra vagy festésre ösztönöz” – fogalmazott Rakovszky Zsuzsa, az Arcus irodalmi díszvendége. A Kossuth-díjas költő, író, műfordító hozzátette: „Mindegy, hogy az íráson, festésen, zenén vagy kertészkedésen keresztül, de az a lényeg, hogy kapcsolatban legyünk valami magasabbal, hogy részesei legyünk, méghozzá tevékeny részesei, valami magunknál nagyobbnak.” Erről a kapcsolódásról is vall majd az író a fesztiválon, a vele folytatott beszélgetésen. Rakovszky Zsuzsát és munkásságát nemcsak ezen a programon keresztül ismerheti meg mélyebben a közönség, hanem a műveiből összeállított felolvasószínházi előadáson is Pál András és Takács Katalin tolmácsolásában. A színművészek már izgalommal készülnek az augusztusi találkozásra. „Aki a Főapátságba látogat, magával ragadja a hely szelleme, elfogadó légköre. Pannonhalmán mindenki kicsit jobb embernek érezheti magát. Jó itt lenni, koncertet hallgatni. Örülök, hogy az Arcus Temporum fesztiválon felléphetek” – mondta Takács Katalin. Mint fogalmazott, külön boldogság számára, hogy éppen Rakovszky Zsuzsa verseit mutathatja be, akinek a költői képei, gondolatai közel állnak a lelkéhez.
A fesztiválélményt a képzőművészeti programok teszik teljessé. Szikra Renáta kurátor a KERT évadra összeállított időszaki kiállításon vezeti végig a látogatókat. Az Ösvények és átjárók című tárlaton olyan különlegességgel találkozhatnak, mint a világ 52 legöregebb fájából készült földgömb, vagy a Főapátság kertészeti hagyományairól tanúskodó gyűjteményi darabok. A tárlaton szereplő művek többségét kimondottan erre az évadára készítette el a felkért hét kortárs alkotó. A májusban nyílt kiállítás azoknak is tartogat újdonságokat, akik már megtekintették, hiszen az Arcusra tovább bővítik a művészek. Egy izgalmas fotótárlat is nyílik a fesztiválon, Kelet-Európa közös kertje, a groteszk címmel. A képzőművészeti programok egyik legegyedibb eleme immár évek óta a Magyar Képzőművészeti, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak performatív projektje. Az alkotás a fesztivál három napja alatt, helyben születik meg, és középpontjában idén az édenkert motívuma áll.
Az augusztus 22–24. közötti programsorozat háziasszonya Kováts Adél színművész, akinek az idei hívószó különösen sokat jelent. „Nem tudom elképzelni, hogy ne legyen kert és föld a talpam alatt, ahová hazatérhetek. Azt hiszem, nekünk, művészeknek – vagy nekem, mondjam így – nagyon nagy szükségem van arra, hogy »földelve« legyek” – fogalmazott. Ő hisz abban, hogy van egy fölöttünk lévő erős hatalom és energia, aminek mindennap megélhetjük a csodáit és kegyelmét. Éppen ezért fontosnak tartja az olyan alkalmakat, mint az Arcus, amikor meg tudunk állni egy pillanatra, hogy „valahogy a szívünket, lelkünket, szemünket, fülünket felkészítsük ezeknek a befogadására, mert különben csak rohanunk, és nagyon könnyen elmegyünk mások és magunk mellett is”.
Ezt a megállást, kiszakadást jelenti a kert Miklósa Erika operaénekes számára is. A Kossuth-díjas művész a Mol-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke, amely immár harmadik éve a fesztivál kiemelt támogatója, és idén az Arcust beemelték a Határtalan Nyár programsorozatukba. „A kert nem sürget, nem követel és nem magyaráz, csak jelen van, és ebben a jelenlétben valami mély belső béke születik. Mintha a föld, a természet maga suttogná vissza az elveszett imákat, amelyeket a világ zaja elnyelt” – mondta.
Az Arcus Temporum fesztiválon azonban mindenki újra rátalálhat ezekre az elveszett imákra, az ezeréves falak között, a zene, az irodalom, a képzőművészet és a spiritualitás világában elmerülve, a világ zaját lecsendesítve.
06:31
